Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Király Ferenc: Könyv és olvasója Keszthelyen a 19. század első felében
az olvasást ismerők lehetséges arányát Keszthelyen. A 30%-os írás-, a 40%-os olvasástudás és az alacsony iskolalátogatási szint tehát kapcsolatban állt egymással, amiből az következik, hogy az elemi iskolai oktatás egyik lényeges tényezője volt az alfabétizációs ismeretek kialakításának. A szervezett oktatás mellett azonban más intézmények is, mint pl. a család, a céhek stb. is szerepet kaptak a nevelésben, az írás-oktatás megtanításában. A kisvárosok jobb nevelésre igényt tartó polgárlányai valamely özvegyasszony felügyelete alatt sajátíthatták el az illendő viselkedés alapjait, a szükséges műveltségi elemeket. 25 Az iparos mesterséget tanulók egy része megismerkedett a számolással, a rajzolással és a számlakészítéssel. Keszthely város elöljárói lSSö^ben egy per során arról tesznek tanúbizonyságot, hogy az asztalos-, kőműves- és az ácsinasokat mestereik megfelelő módon megtanítják rajzolni. 20 A többosztályos városi iskolába beiratkozóknak, akik többségükben az iparosok, a nemesek és az uradalmi alkalmazottak gyermekei közül kerültek ki, jó esélyük volt arra, hogy az írás-olvasás alapelemeit elsajátítsák, különösen, ha nem hagyták abba az első év után tanulmányaikat. A városi elemi oktatás legfontosabb feladatát az írni és olvasni tudás megtanítása alkotta, ami egyáltalán nem volt könnyű dolog. A magyarországi írásbeliség ekkor még többnyelvű. A keszthelyi levéltári anyag egyaránt tartalmaz magyar, latin és német nyelvű iratokat, amelyeket különböző írástípusokkal (gót-, latinbetűs, gyorsírás stb.) írtak le. A városi iskolák három-négy éve sem lehetett elegendő mindezek tökéletes megtanítására. Mindkét Ratio Educationis a gimnáziumi oktatás feladatává teszi a biztos és tetszetős írás kialakítását. 27 Az elemi iskolák célját a városokban a többnyelvű írásismeret alapjainak lerakása alkotta. Keszthelyen megfelelően képzett és javadalmazott tanári kar állt rendelkezésre a nem könnyű feladat megoldásához. 2 * A tanárok általában 2—3 idegen nyelvet ismertek. 29 Az egykori tantervek is visszatükrözik az írás-olvasás ok25 Keszthelyen ilyen intézménybe jártak Wolfné asszonysághoz Földesi István lányai 1810 tájékán. MOL P 274 R 10 Fasc A No. 148. Id. Szinnyei József a reformkori Komáromra visszaemlékezve ír egy ilyen magán lányiskoláról, ahová nővérei jártak. Szinnyei 1907: 7. p. 2ti MOL P 274 Iskolaügyek 1831. IV. 25. 27 Ratio Educationis 1981: 112. p., 258. p. 28 A keszthelyi polgárság és Festetics György 1798. 10. 19-én kelt megegyezése alapján a négy osztályos nemzeti fő iskola tanárainak a 2. osztályban 167 Ft, a 3 osztályban 260 Ft, a 4. osztályban (rajztanítással együtt) 300 Ft, az első osztályban pedig 90 Ft volt az alapjövedelmük. 1810-ben a legkisebbek tanára, amikor a kántorságot különválasztották, 350 Ft fizetést kapott a várostól. Ugyanebben az évben a 2. és a 4. osztály professzorainak évi jövedelme 550—550 Ft-ra rúgott. MOL P 274 Iskola ügyek 1810. VIII. 16. és 1810. XII. 5. 29 Pl. 1803-ban az elemi iskola tanárai a következő idegennyelveket ismerték: Csuklin Ádám (1. oszt.) latin, német; Staerk Péter (2. oszt.) német; Petróczy József (3. oszt.) latin, német, szlovák; Budinszky Alajos (4. oszt.) latin, német, szlovák. MOL C 69 Departamentum Scholarum Nationalium — a továbbiakban C 69 — 1803 f ons 4: „Relatio .. . de scholis nationalibus Districtus Literaris Jauriensis ...". 1811-ben akkor már csak háromosztályos iskolában két új tanár van Hesz József (1. oszt.) és Stantsits József mindkettő latin és német nyelven beszél. Budinszkyről megtudjuk, hogy a szepesiek módján használta a lengyel nyelvet. MOL C 69. 1811 Fons 4. „De statu vernaculae scholae ... in Oppido Keszthely..."
