Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Sasfi Csaba: Helybeli diákok a keszthelyi gizmáziumban

ságban dolgozók között is megkülönböztettük az önállóakat és alkalmazásban levőket.

35 Nézzük meg részletesebben milyen arányban vannak jelen a gimnáziumban a különböző rendi állású diákok 1806 és 1850 között (17. tábla). 17. tábla rendi státusz 1806—10 1811—20 1821—30 1831—40 1841—50 ismeretlen 9,18 11,45 8,84 35,52 47,5 nemes 18,36 25,11 18,46 20,39 11,78 nem-neme^ 72,44 62,55 77,3 38,81 15,35 zsidó 0,00 0,94 0,37 5,21 16,02 összes 100% 100% 100% 100% 100% uradalmi alk. 1,02 5,28 10,0 9,86 12,5 E tábla legfőbb tanulsága az ismeretlen státusznak igen erőteljes növekedése. Látszólag a nem-nemesek rovására nő a számuk, hiszen ezek aránya csökken egyértelműen, ezt azonban nem állíthatjuk biztosan, ugyanis a Keszthelyi forrásanyagban több példa van rá, hogy a nemesek — akik amúgyis zömében birtoktalan armális nemesek — elhagyják a nemesi címet. A nemesi minősítést tehát az előbbi két okból nem tudjuk olyan alapvető mutatóként használni, mely az általa jelzett rendi csoport iskolán belüli jelenlétét időben változóan, megbízhatóan mutatná. A zsidóság és az uradalmi alkalmazottak között nincs ismeretlen státuszú gyerek, ezért az ő arányszámaik pontosak. Ezekből látni lehet, a zsidók arányszáma folyamatosan és erősen növekszik, míg az uradalmi alkalmazottaké eleve magasabb szintről indulva lassabban emelkedik. Nézzük meg, milyen arányokat kapunk, ha aszerint bontjuk fel a tanulók sokaságát, hogy hányadik osztályig jutott tanulmányaiban, pontosabban a különböző osztályok elvégzése után mekkora a gimnáziumot elhagyók aránya (18. tábla). Az osztályok szerinti csoportosítás sem oldja fel az ismeretlen státuszúak által okozott zavart, csak azt tudjuk meg, hogy az osztályokban felfelé haladva csökken ezek aránya. Valószínűleg arról van szó, hogy a diákok évről-évre ismétlődő anyakönyvezésével csökken az ismeretlen státuszban maradás esélye. Az ismeretlen rendi állású diákok okozta problémát lényegében nem tudjuk kiküszöbölni, csak hatásának lehetséges következményeit tudjuk körbejárni. Ha arányosan oszlana meg mind a csoportok, mind az osztályok, mind az időszakaszok között, akkor nem kellene vele különösebben számolnunk, de szélsőséges megoszlásnál lényegesen megváltoztathatná az összképet a nemesek-nemtelenek vonatkozásában, nemcsak az iskolai részvétel és annak időbeli változása, hanem a tanulmányi előmenetel és eredményesség vonatkozásában is. Hogy a tanulmányi előmenetel és eredményesség kérdését áttekinthessük, az előbbi adatokat némiképpen módosítjuk, és azt nézzük meg, hogy a rendi csoportokat képező tanulók e csoportokra jellemzően általában hányadik osztályig jutottak el (19. tábla). 35 A részletes szakmánkénti besorolást lásd a Függelékben.