Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Sasfi Csaba: Helybeli diákok a keszthelyi gizmáziumban
előtt tartva azt, hogy ez esetben nemcsak a keszthelyi illetőségű diákokról — tehát a város és gimnázium által képezett egységről — van szó, hanem éppen az előbb említett úttörő szerepről is, amely által a város mint iskolaszékhely összekapcsolódik vidékével, mai szóval élve vonzáskörzetével. 5 A régió több iskolájával történő összehasonlítást jelenleg csak néhány, lényegében formális mennyiségi adat alapján lehet elvégezni. Ilyen adatok; a tanulólétszám, ennek változásai, az osztályok létszámaránya, viszonya a székhely lélekszámához, az első és a második tanulmányi félév közötti létszámkülönbségek. De mivel gimnáziumonként gyakran különböznek a közzétett anyakönyvi adatok, ezt a formális leírást sem lehet teljeskörűen elvégezni e publikációk alapján. 5 A másik feladat, amelyben kapcsolatba kerül a miénkhez hasonló helyi léptékű történeti kutatás a szaktörténetírással az az, hogy a szaktörténeti kutatás országos érvénnyel megfogalmazott állításainak érvényességét a saját — esetünkben a keszthelyi — területén lemérje. Lényegében két ilyen összegző megállapítást találhatunk a szakirodalomban. Ezt a két értékelést a szerzőket — Kornis Gyulát és Fallenbüchl Zoltánt — idézve a következőképpen foglalhatjuk össze. Kornis Gyula szerint:'' „Ha az egyes gimnáziumok tanulóiról szóló kimutatásokat a XIX. század első évtizedeiben szemügyre vesszük, azt látjuk, hogy a tanulóknak csak körülbelül egyharmada nemes a többi polgár és parasztfiú." „A társadalmi aszcendizmus, a fölfele törés ösztöne boldog-boldogtalant a latin iskolába kerget: ez kevés hasznosra tanítja, de társadalmi presztízst csakis ő kölcsönözhet neki. Deákul tudni: ez a művelt úriember legelső kelléke." „.. . a rendi Magyarországon a társadalmi emelkedésnek semmi egyéb útja nem volt, mint az iskola. Igaz, hogy a nem-nemes tanult embernek, az ún. honoratiornak egyelőre nagyon labilis talaja volt a magyar közéletben, de mégis csak tanult ember volt." „Az 1848. évvel a nemesi előjogok eltörlése után fokozatosan megindult a magyar társadalomban az összeolvadás, melynek eredménye a mai ún. középosztály. Ennek a társadalmi keretnek állandóan új elemekkel való tápB MÁLYUSZ 1932. 5 / A A gimnáziumi anyakönyvi adatok országos feldolgozása meglehetősen nagy feladatnak mutatkozik, ennek megvalósítása aligha képzelhető el egy kutató vagy műhely által. Viszont a hely történetírás olyan új formáit kialakítva, amilyeneket például a középiskolai történelem oktatás fakultációs foglalkozásaik magukban rejtenek, és ezeket a lehetőségeket egységesített adatfeldolgozási rendszerbe illesztve nem tűnik reménytelennek egy ilyen vállalkozás, és nem tűnik jelentéktelennek az a haszon sem, ami egy országos szintézis esetleges létrejöttén túl „helyi szinten" jelentkezne: a számítógépnek reális feladatokra való iskolai alkalmazása, az iskolai (esetleg családi) múlt megtalálása, a tudományos igényű munkának kézzelfoghatóvá válása a diákok számára. Végeredményben a történelemhez való újfajta viszony kezdetét jelenthetné a fenti elképzelés valóra váltása. 6 iKORNIS 1927. Az idézett helyek sorrendben a következők I. kötet 518, 600, 521, 523, 520, 601, 606.
