Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Molnár László: Betyárok Zalában

MOLNÁR LÁSZLÓ: BETYÁROK ZALÁBAN (PATKÓ JANCSI PÖRDEFÖLDÉN, 1862.) A mai Zala megyének — Somogy és Veszprém megyéktől eltérően nem voltak híres betyárai. Voltak persze itt is szegénylegények: juhászok, kaná­szok vagy béresek, akik hozzányúltak a máséhoz, ezért összeütközésbe kerül­tek a törvénnyel. Ezek azonban egyedi esetek voltak, ahogy ma mondanánk: egyéni elkövetők. Nem verődtek bandákba. Környezetük ezt nem tette lehe­tővé. A megye földrajzi viszonyai, sűrű település-hálózata nem kedvezett a rej­tőzködni kívánóknak. Ezért csak néha látogattak át az említett két megye va­lamelyikéből, ha otthon forró lett talpuk alatt a talaj. Ezekről az „átrándulásokról" így ír Gönczi: „Zala megyében, a Letenye és Alsólendva között, Mura-folyó mellett húzódó erdők körül fekvő községek­be, sőt Göcsej vidékére is elkalandoztak". 1 Ennek oka a megyei közigazgatás rendszerében keresendő. Egyik megye bűnüldözői nem léphették át a szomszédos megye határát az illetékes megye engedélye nélkül. Míg a hivatalos megkeresés megjárta útját, legtöbbször több nap is eltelt. Ekkorra a betyárok, lehet már a harmadik megye területén jártak; lehetett elölről kezdeni a levelezést. Ritka „látogatásaik" egyike tragédiával végződött, ezért ennek emléke hi­vatalos iratokban is, a néphagyomány útján pedig több változatban is fenn­maradt. Ez azt bizonyítja, hogy a lakosság szimpatizált velük, érdekelte sor­suk, életük; romantikusnak tartotta, talán irigyelte is őket. Számtalan szépirodalmi-, és tudományos mű foglalkozott világukkal. Ezek közül a legjelentősebb — tudományos szempontból — Gönczi Ferenc: A Somogyi betyárvilág című műve, amely méltán tart jogot az alapmű megje­lölésre. A leggazdagabban azonban mégis csak a népnyelv, a néphagyomány őrizte meg alakjukat, tetteiket. Hogy ez mennyire így van, arra jó bizonyíték Patkó Jancsi és társai pördeföldi látogatása, melyet négy változatban őrzött meg a szájhagyomány — legalábbis ma ezt a négyet ismerjük! — a hivatalos, a Gönczi által is leírt mellett. Gönczi Ferenc: A somogyi betyárvilág Kaposvár, 1944. 60. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom