Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

I. Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén

fog összeülni (ennek tagjait azonnal ki is nevezték). Döntöttek arról is, hogy a választmány terveztet egy külön erre a célra összehívott rendkívüli közgyűlés fogja megtárgyalni április 3-án, a követválasztásra pedig majd csak ezután, egy ettől eltérő időpontban kerül sor. Zalabéri Horváth János indítványozta, hogy a választmányi tanácskozásokra, tekintettel a napirenden lévő kérdések közérdekű voltára, a köznemesség is delegáljon járásonként néhány főt. Maga Csány is e gesztussal látta kivédve azt a szárnyra kapott vádat, miszerint a megye vezetői a maguk szűk körében kívánják eldönteni az adó kérdését. A választmány munkájának „ellenőrzésére" így végül is járásonként 7—7 küldöttet választhatott a nemesség.

158 A gyanút azonban nem sikerült elaltatni, az adóellenes agitáció még a választmány összeülése előtt megkezdődött. Az adóellenes párt egyik később hírhedtté vált korlesvezére, Forintos György már március első napjaiban jelezte szándékát Csánynak: ,,szűz vállainkra állandó terhet nem veszünk!"

159 Ugyancsak március elején terjedt el Zalában a „Félj a jövendőtől •— Jelenre írt tégy" c. röpirat, amelyet egy ..a haza nemesi szabadságát tisztelő nemes" írt.

160 A márciusban hazatérő Deák, látva, hogy az adó kérdése mennyire megosztotta a megyét, kijelentette: csak akkor vállal követséget, ha a megye megszavazza a háziadat.

101 Ilyen előzmények után kezdte meg munkáját március 20-án a követutasítás tervezetét kidolgozó választmány. Az utasítás alapjának az 1839-es alaputasítást és Deák 1840-es követ jelentését tekintették, ezeket bővítették az időközben felmerült követelésekkel.

102 Konzervatív ellenvéleményt egyedül az adó kérdésében lehetett hallani: „az adó eránt izgatva lévén a nemesség, a midőn a járásokból berendeltek Zalaegerszegre jöttek, egytől sem lehete az adó elvállalását hallani." A konzervatív tábor vezetői a választmányi tanácskozáson meghúzták magukat, látszólag mindenbe beleegyeztek (csak Hertelendy akart egy elkülönített nemesi pénztárat, ha már mindenképpen adózni kell) ám alig tették ki lábukat a megyeházából, ígéreteik ellenére megint csak adózás ellen ágáltak."

13 Amíg tehát a népes választmány szinte egyhangúlag elfogadta a háziadó fizetését, és a nemesi tehervállalásra alapozta a nemzeti közpénztár felállításának, a közlekedés, a kereskedelem és népnevelés fejlesztésének ter158 ZML. Kgy. jkv. 1843. 325.; OL. A. 105. Inf. prot. 1843. március 10-i ülés.; Pesti Hírlap, 1843. március 23. (232. sz.) 195. o., Világ, 1843. március 1. (17. sz.) 132— 133. o.; vö.: Ferenczi I. köt. 368. o.; Degré 1974. 151. o. 159 OL. H. 103. 21. cs. Forintos György Csány Lászlónak. Kisgörbő, 1843. március 2. m OL. H. 103. 21. cs. Zalaegerszegen, 1843. március 7.; vö.: Molnár, 1987. 55. o. 1,11 Ferenczi, I. köt. 366. o. 102 ZML. Kgy. ir. 1835:1645.; „Követjelentés az 1839—40-ki országgyűlésről. Deák Ferenc és Hertelendy Károly Zala vármegyei követektől. Pesten, Landerer és Heckenast, 1842., ZML. Kerkápoly István alispán hivatalos iratai. A követutasításlioz csatolt törvényhatósági körlevelek jegyzéke (151 db körlevélről.). 1(i3 ZML. Séllyey cs. lt. Séllyey László Séllyey Eleknek. Zalaegerszeg, 1843. március 22., OL. A. 105. Inf. prot. 1843. április 7-i ülés.