Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig

nek tanúsága szerint a pécsi püspököt mint „álladalmi biztost" küldte ki az átcsatolás lebonyolítására.

284 Csánynak a békés kiegyenlítést illetően azonban nem lehettek illúziói, pontos ismeretei lévén mind a horvátországi közvélemény fokozódó magyarellenes hangulatáról, mind a fegyveres készülődésről. Ezekről a tényekről újabb és újabb információkat kapott, részben a folyamatosan érkező jelentésekből,

285 részben a Dráván túlról jövő menekültek növekvő számából és híreiből.

286 S folyamatosan kapta a híreket Szlavónia, elsősorban is Verőce megye veszélyeztetett helyzetéről,

287 amely területet a bán teljes egészében a maga fennhatósága alá tartozónak minősítette, s hatalmi igényének jelzésére a szlavóniai megyékben többször körutat tett. A helyzetet itt bonyolította az is, hogy június végén Verőcében is megmozdult a parasztság.

288 Július 3-án a belügyminiszter arra utasította a biztost, hogy miután a megye teljesen katonaság nélkül van, haladéktalanul küldjön hat századnyi sorkatonai erőt a parasztmozgalom leszerelésére, valamint a várható nemzetiségi agitáció meggátlására. „Nagy fontosságot helyezek abban — írta többek között a miniszter —, hogy Verőce jelen szellemében megtartassék, hol most követet fognak választani. A három megyéből csak egyet részünkön sorolhatni, abban nagy erő fekszik."

289 Július 5-én Jankovich László főispán kérte Csányt a katonaság haladéktalan küldésére. Kérését a horvátok esetleges támadásának elhárítása végett szorgalmazta Jankovich, és hangsúlyozta, hogy legalább az eszéki vár, valamint Eszék és Verőce városok megtartása elengedhetetlen a magyar érdekek szempontjából.

290 Csány azonban csak egy „polgári" megbízottat küldött, amit azzal indokolt, hogy „Verőce megye s áltáljában Slavónia 283 Beér—Csizmadia 179. 284 OL Csány ir. Komáromban lefoglalt iratok. 381. szám. 285 Július 5-én Antun Josipovic értesíti egy Szombathelyről keltezett levelében, hogy az egyik zágrábi kávéházban egy határőrtiszt szidalmazta és fenyegette a magyarokat, s mindezt büntetlenül tehette! Június 24-én, majd július 13-án Gasparics Kiüt Cirkovlyánból, illetve Letenyéről keltezett jelentéseiben adott tájékoztatást a biztosnak a Dráván túli eseményekről, augusztus 16-án pedig Jelacic János pécsi főbíró értesítette a horvát fegyveres alakulatok mozgásáról és arról, hogy ezek alapján a bán támadási szándéka elvitathatatlan. A fenti leveleket 1.: V. Waldapfel I. 273., illetve OL Csány ir. Magánlevelek I, sorozat. 126. és 145. szám. 286 A menekültekre vonatkozóan 1. többek között Csány június 21 -i jelentését Szemeréhez, valamint Kerner Lajos augusztus 8-án kelt jelentését Csányhoz: OL Bm. Ein. 1848:458, illetve uo. Csány ir. Nem iktatott beadványok. 287 A megye főispánja, Jankovich László rendszeresen értesíti a királyi biztost elsősorban a megye helyzetéről, de igen gyakran a Horvátországban zajló eseményekről is. így többek között június 27-én, július 7-én, július 17-én, július 20-án, július 23-án, augusztus 2-án, augusztus 6-án, augusztus 12-én, augusztus 15-én, augusztus 16-án, augusztus 18-án, augusztus 19-én és augusztus 24-én kelt leveleiben; ezeket 1.: OL Csány ir. Nem iktatott beadványok, uo. Magánlevelek I. sorozat 54. szám, uo. Magánlevelek II. sorozat, 3., 5.. 6., 7., 8., 9..- 12., 13., 14,, 15., 16. szám. Kapott azonban a királyi biztos a Verőce megyei helvzetről másóiktól is tájékoztatást, így például augusztus elején Perczel Imre Baranva meevei alispántól; erről 1.: Varga 1953. 19. 288 Ember 217. 280 OL Bm. Ein. 1848:483. 290 OL Csány ir. Magánlevelek I. sorozat. 71. szám.