Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
VII. Béres Katalin—Kiss Gábor: Csány László kultusza Zala megyében
ruljanak hozzá a költségekhez (választ nem kaptak). A talapzat készítése ennek ellenére előrehaladt, így 1931 májusára kitűzték a felállítást. De akadály még az utolsó pillanatban is akadt. Az 1931 márciusában tartott szoborbizottsági ülésen Pehm József apátplébános előterjesztést tett a szülök, pedagógusok és más katolikus szervek nevében, hogy a követ emelő munkás szobrát alakítsák át, mert ,,... a meztelenségnek elpalástolására szükség van az erkölcs szempontjából." 67 A bizottság egyhangúan megszavazta az indítványt. Nem sokkal később a már felállított mellékalakok közül a zászlóvivő honvédet megcsonkították. A javítás és a tervezett változtatás miatt újra el kellett halasztani a leleplezést. A csonkítást kisebb vita után Siposs Dezső kijavította — Istók azonban nem akart változtatni a ruhátlan szobron. A polgármester azonban ragaszkodott az októberi leleplezéshez — így a ruhaügy lekerült a napirendről. 68 Az avatás napját 1931 október 11-re tűzték ki. Az egész város készült az eseményre: a képviselőtestület ünnepi ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy a Csány-szobrot és Borbély György síremlékét a város átveszi és mindenkori 'karbantartásáról gondoskodik. 69 Csak a „Zalamegyei Űjság" publicistája kesergett azon, hogy Csány és Borbély szalleme nem boldog igazán, mert a szobor költségeiből még mindig hiányzik 5000 pengő .. . Az avatási ünnepségen megjelent Zalaegerszeg apraja-nagyja. Eljött a főispán, Batthyány Pál gróf, Sümegről Darnay Kálmán; a család képviseletében Bogyai Olga és Aranka. A vármegye városai és községei •— Keszthely kivételével — „nem siettek hódolni a nagy vértanú emlékének,,. 70 Az ünnepi műsor az ekkoriban szokásos módon zajlott le. A Hiszekegyet a leventezenekar előadásában hallhatták az egybegyűltek, majd egy hazafias vers után a „Nem, nem, soha!" következett: énekelte az Iparos Dalkör. Ezután emelkedett szólásra Bosnyák Géza, a szoborbizottság elnöke. Elöljáróban elmondta, hogy a súlyos gazdasági viszonyok miatt nem rendezhettek országos ünnepélyt. Csány Lászlóról szólva kiemelte lángoló hazaszeretetét, vasakaratát és mély vallásosságát. Felidézte a világháborút és az utána következő szenvedéseket, „ .. . tragikus sorsunkat, melynek soha nem elég a nagy vértanúk áldozata . . . A Csány Lászlók példája kell, hogy hinni tanítson a jobb jövőben . .. e szobor pedig legyen hirdetője a megalkuvást nem ismerő hazaszeretetnek." A beszéd után a polgármester átvette a szobrot, amelyet megkoszorúzott a család, a vármegye, a városok. Az ünnepség végeztével a tömeg a temetőbe vonult, ahol felavatták és megkoszorúzták Borbély György síremlékét. 71 67 ZMÜ 1931. márc. 10. 2. p. GS ZMŰ 1931. ápr. 15. 2. p., jún. 25. 2. p. m Kivonat Zalaegerszeg rt, város 1931. okt. 10-én tartott rendkívüli közgy. jkv.-bol. ZML Csány-gyűjtemény 70 Zalavármegye, 1931. okt. 13. 1. p. 71 Uo.
