Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

I. Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén

polgári alkotmányunk kifejtését, s annak szélesebb s biztosabb alapra állítását, törvényszerűleg elősegítik, egyesült erővel létre hozni igyekezzenek"

201 Deák december 7-én írt Kossuthnak a védegylet meleg zalai fogadtatásáról. Megemlítette az asszonyok példamutatását, felsorolta az eredményeket és terveket: Kanizsán már megalakult a gyűlés és az igazgatóság, fiókegyletek alapítására készülnek Zalaegerszegen, Csáktornyán, Keszthelyen és Sümegen. Nagyobb tanácskozásra a januári megyegyűlésen készülnek, addig is fáradhatatlanul gyűjtik az aláírásokat az ,,ívvezetők": Csány, Csúzy, Horváth Vilmos és a többiek. Mivel a Poszonyból hazatérő Kerkápoly István országgyűlési követ által küldött ívek már elfogytak, újakat kért Deák, mondván: „minél több az ív, annál nagyobb a siker." Beszámolt Deák arról is, hogy közölte Kossuth javaslatát a sümegi Ramasetter Vincével (azt tudniillik, hogy a pamutfonalait Trencsén és Nyitra környékén szövesse), és tárgyaltak az új gyár alapításáról.

202 Erre a gyár-tervre utalhat a Pesti Hírlap „Iparügy" rovatában megjelent, december 20-án kelt rövid eszmefuttatás, amely ecsetelve Kapolcs környékének adottságait, többek között megemlíti: „megpendíttetett már, hogy itt gyár készüljön; de minő gyár? Arról még tanácskozás nem folyt."

203 Visszatéréséről, és az első lépésekről bensőséges hangú levélben számolt be Csány Kossuthnak 1844. december 8-án. „E hónak 6-án a Kanizsa vidékbeli Védegylet alakult, ebben az elnökséget elvállaltam, mert gondoltam, hogy a nehéz kezdetnél némi hasznost eszkezelhetek. Eddig tettünk, mit rövid idő alatt tenni lehetett, de az ezernyi annyi kétkedések eloszlatására az enyémnél sokkal tágasabb tüdő, és a dolgok bővebb ismerete kívántatnék. Jegyzőkönyvünket Önnek, de csak Önnek megküldjük, áttekintés végett, vajon így is jó van-e a kezdet? (...) Itt a kalmárok, kik Bécsben hitellel bírnak, s azt kezdetben nálunk feltalálhatni nem hiszik, ellenünk dolgoznak, mert a bukástól félnek. Mások vegyes kereskedést szándékoznak űzni honi és külföldi árukkal, ennél

1 a csalódás kikerülhetetlen, de más részről a kevés számú honi árucikkeli kereskedőkre szorítkozni, az egyedáruság káros tekintetéből szinte rossz következést szülne. Ismét mások kétkednek a honi cikkeknek mennyiségbeni kaphatásán, és határozatlanok, Bécs vagy Pest felé induljanak-e?" 20t

Váczy 150—152. o. (Deák Ferenc Csapody Pálnak. Zala-Egerszeg, 1844. dec. 4.; Pesti Hírlap 1844. december 12. (412. sz.) 845. o.; a program egykorú másolata: ZML Zalavári apátság házi levéltára. XII. 2. Loc. 8. fasc. 2. No. 129/B. 202 OL R 104. A Védegyletre vonatkozó iratok II. Deák Ferenc Kossuth Lajosnak Zalaegerszeg, 1844. dec. 7., vö. : Váczy 153—154. o. 203 Pesti Hírlap 1845. január 9. (420. sz.) 18. o. 1846. szeptemberében Bogyay Lajos főszolgabíró számolt be a tapolcai járásban működő társadalmi egyesületekről: „létez még Sümegen egy Casino, vagyis társadalmi, nem különben egy védegyleti társaság, az iparra nézve kitünteti magát Ramazetter Vince festő gyára, ki minden gyolcs és vászonszereket külföldihez hasonló minőségben készít, ezen felül Tapolcán Casinoi társulat, és védegyleti, nem különben Kapolcson, Köveskállán, Füreden szinte védegyleti társulatok léteznek, mind e mellett mégis hogy meleg vizeink a gyároknak legnagyobb jövendőt biztosíthatnának, és az iparosegyesületet legfőbb polcra emelhetnék, de fájdalom, még semmi sem történt. (ZML Kgy. ir. 1846:3077. Bogyay Lajos főszolgabíró jelentése. Haláp, 1846. június 1.)