Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig
Nem volt ez direkt utasítás Kossuth részéről, csupán figyelmeztetés a királyi biztosi teljhatalomban rejlő lehetőségekre, amint — miként már szó volt róla — két héttel később expressis verbis is kifejtett, majd az elkövetkező időszakban újra és újra hangsúlyozott. Már ugyancsak idézett augusztus 31-i levelében arra szólította fel Csányt, hogy „se ne kérjen, se ne várjon sok instrukciókat'', hanem cselekedjék mindenben a legjobb belátása szerint, szeptember 9-én pedig azzal fejezte be levelét, hogy „Én az Istenre kérem önt, ne nézzen parancsot, ne utasítást, hanem éljen teljhatalmával, a mint szükségesnek látja. Ön tudja ott a helyszínen, mi jó, mi nem, másra ne hallgasson senkire". 318 Csány — amint ezt majd meg is írja 319 — tisztában van azzal, hogy az ily módon kapott támogatásnak csupán politikai és erkölcsi értéke van, tényleges lehetőségei a védelem hatékonyabbá tételére nem javultak. Nyilvánvalóan nem voltak illúziói akkor sem, amikor — Szemere szeptember 12-i levelére válaszolva — lemondását visszavonta. 30 Barta Istvánnak feltehetően igaza van abban, hogy lemondásával csupán Ottinger eltávolítását akarta keresztülvinni, s ennek megtörténte után nem volt már akadálya annak, hogy biztosi tevékenységét tovább folytassa. 321 Egyik legsürgősebb tennivalója ekkor a fegyveres erők korábbi rendjének a helyreállítása volt, hogy — miként ezt augusztus 22-én a belügyminiszternek jelentette — a meglepetésszerű támadást elkerülje. 322 Csánynak ez a kifejezetten katonai vonatkozású intézkedése első pillanatra annál is inkább meglepő, mert a parancsnoki teendőkkel ideiglenesen megbízott Melczer Andor ez idő tájt már a helyszínen tartózkodott. Melczer augusztus 14-én kelt, Batthyány által kiadott megbízóleveléről 323 Urbán Aladár azt írja, hogy „megbízatása inkább egy konventbiztos eljárásához illett volna, mint egy Bécsből nem régen érkezett fekete-sárga szellemű törzstiszthez". S valóban, a miniszterelnök nem csupán arra hatalmazta fel a hadügyi államtitkárt, hogy megbízható értesüléseket szerezzen a horvátok erejéről és várható magatartásáról, de arra is, hogy szilárdítsa meg a drávai sereg fegyelmét, és távolítsa el onnan a bán ellen harcolni nem akaró sorezredi tiszteket. Akik nem hajlandók a király és a magyar minisztérium által kinevezett parancsnokok alatt az ellenség ellen harcolni, azoknak más alakulatokhoz való áttételét, valamint illetményük időközbeni folyósítását a kormány garantálja — írta Batthyány. Melczer arra is utasítást kapott, hogy az így megürült helyeket a 31s Kossuth szeptember 9-i levelét közli: KLÖM XII. 898. sk. Vö.: Barta 70. sk. 3,! ' „Én . . . nem vagyok felruházva rögtönítélő bíráskodási hatalommal — közölte augusztus 31-én Kossuthtal — mégis tudnám, mit kellene tennem, ha egy ezred lenne áruló, de mint mondom, egyik sem jobb a másiknál, mindegyiktől tarthatni, így kockáztatása nélkül az eredménynek nem szabad kísérletet tennem." (Idézi: Barta 63.) 320 Szemeréhez írott augusztus 14-i levelét 1.: OL Bm. Ein. 1848:762, Batthyányhoz intézett, ugyancsak augusztus 14-én kelt levelének fogalmazványát 1.: ÖL Csány ir. Nem iktatott fogalmazványok, s értesíti elhatározásáról Kossuthot, valamint Mészárost is. Ez utóbbiakhoz is 1.: Barta 52. sk., Aradi 51. 321 Barta 52. 322 OL Csány ir. Nem iktatott fogalmazványok. Vö.: Aradi 51. sk. 323 OL Me. 1848:594. Kinevezéséhez 1. még: Nóvák 54., Barta 58., Aradi 51., Urbán 1986/a. 559. sk.
