Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

V. Varsányi Péter István: A Szemere-kormány közmunka- és közlekedésügyiminisztere (1849. május—augusztus)

csőgyártásra kössön szerződést Zólyom, Gömör és Szepes megyékkel, a Selmec és Beszterce kerületekben lévő állami gyárakkal.

54 Csány másnap utasította Lombay Imre városkapitány révén Pest és Buda hatóságait, illetve kérte Szemere Bertalant, mint belügyminisztert, hogy a fővárosban és a környező városokban (például Székesfehérvárott) található lakatos- és kovácsmestereket a fegyverek (szuronyok lándzsák) készítésére vegyék igénybe.

5

'

5 Július 1-én sikerült megállapodniuk Johann Cristian Steinickel szentendrei gyárossal, aki gőzerőművét 16 ezer forintért a komáromi fegyvergyárnak engedte át.

56 Ezekben a napokban jelenti a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium a hadügyi tárcának, hogy a budai fegyvertárban található 30 ezer kasza és nyolcezer nyél összeszerelése megkezdődött.

57 Az erőltetett tempó hátrányos következményeivel is számolni kellett: a nagyváradi állami munkákon dolgozó ácslegények munkaidejük csökkentéséért folyamodtak, amit Csány azzal a megjegyzéssel tett át Cserey Ignác ezredesnek, nagyváradi főhadparancsnoknak, hogy a kérelem figyelmen kívül hagyása ,,. . .káros következést vonhat maga után", elkedvetlenedést szül, ami a fegyverek előállításának sikerét is kétségessé tenné".

58 Szinte átmenetet képez a minisztérium közmunkaügyi és a közlekedésügyi szakága között a Hadügyminisztérium egyik kérésének teljesítése. Szabó Imre ezredes június 26-án hat hídkészlet („Brücken equipage") elkészítéséért folyamodott: hármat Pest-Budára, hármat pedig Komáromba kért. Június 28án Csány László utasítja az óbudai hajógyár igazgatóságát, hogy a szükséges szerszámokat és személyzetet, valamint a szállításukra igénybe veendó hajókat állítsák elő és szolgáltassák ki.

59 A híd a közlekedés nélkülözhetetlen eszköze. Nem véletlenül nevezte minisztériumát Csány tekintélyes elődje, Széchenyi István „pont et chaussét"nak.

11

" A Lánchíd építése még nem fejeződött be, de a főváros két része között a közlekedést biztosítani kellett. Irányi Dániel kormánybiztosnál Csány június l-jén még azt szorgalmazta, hogy a Pest és Buda közötti hajóhíd beakasztásával 3-ra készen legyenek,

61 a lánchídi munkálatok mielőbbi befejezése érdekében viszont az azon dolgozó iparosok, fontos hivatalnokok felmentését javasolja a nemzetőri szolgálat alól.

62 Június 30-án maga Kossuth rendeli el a lánchídi közlekedés haladéktalan megindítását, következésképp a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium e rendelkezés kivitelezéséhez 1500 darab száldeszkát igényelt Pest város kapitányi hivatalától, ugyanakkor kétszáz hadifogoly vagy újonc munkaerejét is felajánlja.

63 54 Uo. 1013. sz. 5

"

J

Uo. 1017—1019. sz. r,ll

Uo. 1046. sz. 57 Uo. 1033. és 1035. sz. 58 KLÖM XV. 586. •;

!l

MOL H 31. 1026. és 1025. sz. 60

Széchenyi István: Napló. Válogatta és szerkesztette Oltványi Ambrus. Bp. Gondolat Kiadó, 1978. 1214. fil

MOL H 31. 833. és 844. sz. 62 Uo. 930. sz. 63 Uo. 1014. sz.