Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
V. Varsányi Péter István: A Szemere-kormány közmunka- és közlekedésügyiminisztere (1849. május—augusztus)
délynek s ebben a derék, vitéz székelységnek Debreczen felé vasúttali összeköttetését eszközölni a haza szívével''.'1 Megígéri, hogy Kolozsvár és Debrecen közötti vasút építésére a lépések „. . .haladéktalanul meg fognak tétetni", az unió által összekapcsolt országrészek „. . .csak a forgalomnak gyors érintkezésével élvezendik teljesen és tökéletesen az egyesülés áldásait". 25 Szentiványi megérkezése után néhány napig még maradt, személyesen akarta megtekinteni az épülő vasútvonalakat; .mert „.. .az uniót vas erőssé vasút alkotandja" — írta május 8-án Kosuthnak. 26 Ez már miniszteri elképzelés; közlekedési terv, de politikai program is. Horváth Mihály történetíró, a Szemere-kormány kultuszminisztere a magyarok „keleties természetével" magyarázta azt az ellentmondásos helyzetet, miszerint 1849 nyarán a veszély nagysága ellenére a kormány ,,. . .illusiókkal ámította . . ., a körülmények szerint utólagosan feltehetőnél több reménnyel is kecsegtette magát". A minisztériumok „közügyet illető munkálatai" közül ilyennek minősítette a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium terveit a Szolnok—Debrecen—Kolozsvár, a Szolnok—Arad közötti „vaspálya" építésére. 27 Amikor Csány 1849. május közepén a minisztériumot átvette, a legsürgősebb teendő — az újjászervezés mellett — annak a fővárosba, Pestre való visszaköltöztetése volt. F. Kiss Erzsébet szerint a minisztérium június 2-án vagy 3-án utazott Debrecenből Pestre, ahol is a munka 7-én indult meg. 28 A kibocsátott iratok tanúsága szerint Csány június 2-án már Pesten volt; levelei, intézkedései akkor és onnan datálódtak. Az is, amelyik a „középponti vasút" állami kezelés alá vételéről rendelkezett (mindenekelőtt az állami és katonai szállításokat tartva szem előtt). A magántulajdonnal és részvényekkel rendelkezőket megnyugtatja, hogy az állam csak kezelő, s nem tulajdonos lesz. A dolognak ez az egyik oldala. A nevezett szállítások zökkenőmentes biztosításához a meglevő vasutak nem voltak elegendők. Ezért, s nem pusztán „önámításból" kellett folytatni a szolnok—debreceni vonal építését. Június 2-án kelt Csány László intézkedése, amely az épülő vasút mellett fekvő községektől e munkához igénybe veendő földek haladéktalan átengedését sürgeti; vagy amelyik a földbirtokosokat nyugtatta meg, hogy „. . .a magántulajdon csak kisajátítás útján, s a föld értékének annak idejébeni megtérítése mellett" vétetik el. 29 Az eljárásnak ez a formája, vagyis az átengedett földek kisajátítási és kártérítési problémáinak nem megelőző, hanem utólagos országgyűlési rendezése, a vasútépítés tempó23 KLÖM XIV. Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén II. rész. Sajtó alá rend.: Barta István. Akadémiai Kiadó, Bp. 1953. 248—250.; Andics Erzsébet: A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848—49-ben I. Akadémiai Kiadó, Bp. 1981. 54. 24 Közlöny, 1849. 95. sz. (május 3.); KLÖM XV. 193.; Alföldi Hírlap, 1849. 44. sz. (május 6.). 25 Idézi: Eissen Gyula: Csányi László pályája. In: Csány emlékkönyv. Zalaegerszeg, 1907. 57—58. 2,J Barta I.: id. cikk 675. 27 Horváth M.: i. m. III. 122—123. 28 F. Kiss E.: i. m. 473. 29 MOL H 31. 843. sz.
