Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

IV. Katona Tamás: Csány László erdélyi főkormánybiztos (1849.január—május)

KATONA TAMÁS: CSÁNY LÁSZLÓ ERDÉLYI FÖKORMÁNYBIZTOS (1849. JANUÁR — 1849. MÁJUS) Debreceni előzmények A kiürített Pestet Csány László szinte utolsónak hogyta el 1849. január 5-én. Január 9-én délben betegen érkezett meg az országgyűlés és az Országos Honvédelmi Bizottmány új székhelyére, Debrecenbe. Addigi kormánybiztossága szinte automatikusan megszűnt, hiszen Görgey serege aznap már Ipolyság—Léva térségében járt, Perczelé pedig úton volt Ceglédről Szolnok felé, sőt — a vezér szándéka szerint — tovább Debrecen alá. Csány nem értett egyet azzal, hogy a seregekhez beosztott kormánybiztosok intézménye megszűnjék, vagy hogy ezt a feladatot — Perczel elképzelése szerint — maguk a seregparancsnokak lássák el. Még aznap javasolta, hogy két tekintélyes kormánybiztost küldjenek ki Görgey táborába. A kinevezésre január 13-án sor is került. Két országgyűlési képviselő, Luzsénszky Pál báró és Ragályi Ferdinánd indult útnak Görgeyhez. Jogkörüket Kossuth eredetileg igen tágra szabta, felhatalmazva őket akár a fővezér leváltására is, Nyáry Pál és Madarász László azonban sokat enyhített az eredeti változaton. A válságos katonai helyzet ugyanis kölcsönösen aggodalmakat, sőt bizalmatlanságot szült. A tábornokok — Görgey is, Perczel is — attól tartottak, hogy az országgyyűlés és a kormányzat széthull, Kossuth (de Csány is) pedig attól, hogy elsősorban a Görgey hadserege javarészt feloszlik. Ha bizalmatlanságra nem is, de kölcsönös aggodalomra volt ok, szerencsére azonban az események végül ezt sem igazolták. Luzsénszky és Ragályi megbízó levelének befejező mondata utal rá, milyen szerepet szánt a jövőben Kossuth Csánynak: „Kormánybiztos urak jelentéseiket úgy a kormánynak megteendvén, mint tábori főbiztos Csány László urat is értesítendvén." Eszerint Csány az egyes seregekhez kiküldött kormánybiztosok feje lett volna. Valószínű tehát, hogy Csány elképzeléseit is magában foglalja Luzsénszkyék megbízó levelének az a Kossuth által saját kezűleg fogalmazott pontja, amely összefoglalja a kormánybiztosok feladatait: „Általában ötödször: nevezett biztos urak a hadsereg körében a had járatainak vidékén az ország kormányát képviselendik. Biztositandják az álladalom) bárminemű javait, pénztárait; megóvják a népet zsarolásoktól, szereznek neki katonai kícsapongások esetében kárpótlást és elégté-