Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig

lenne helyben beszerezni, ezért felkérte a királyi biztost, hogy a szükséges intézkedéseket ebben az ügyben is ő tegye meg. Június 30-i levelében újra írt erről a problémáról a hadügyminiszter, a lovak vásárlása azonban ekkor már folyamatban volt. Csány július 5-én Kossuthnak jelentette, hogy a lovakat megvásárolták, s egyidejűleg felterjesztette a vonatkozó elszámolásokat, július 7-én pedig a hadügyminisztert értesítette, hogy a lóvásárlás megtörtént.

224 Július 8-án az ágyútelep felügyeletével megbízott Békefi őrnaggyal közölte ugyanezt a királyi biztos.

225 Ezt a hat lövegből álló üteget Csány kívánságának megfelelően Nagykanizsán állomásoztatták. Vannak egyébként adatok arra is, hogy Szederkényben ugyancsak állomásozott egy üteg; négy régi, de használható állapotban levő ágyút a szükséges lőszerrel és egyéb felszereléssel pedig Batthyány Kázmér gróf, Baranya megyei főispán bocsátott a drávai sereg rendelkezésére.

220 Két régi löveget Batthyány Lajos birtokáról a Vas megyei nemzetőrök vittek magukkal a táborba, ezek felszerelésére Csány a miniszterelnöktől kért anyagi támogatást. Ennek az összegnek a kiutalását azonban Batthyány augusztus 11-én kelt válaszában megtagadta, „mert van az országnak elegendő számú jó ágyúja", a „történeti emlék pedig inkább a Batthyány családot, mint az országot érdekli", a szűkösen rendelkezésre álló anyagi forrásokat tehát nem szabad régi és korszerűtlen lövegek javítgatására elherdálni. Batthyány az igazi problémát abban látta, hogy a meglevő ágyúparkhoz jól betanított lovakban és kellő szakképzettséggel rendelkező tüzérekben volt meglehetősen nagy hiány.

227 A Dráva-vonal védelmének szervezésével kapcsolatos problémák augusztusban és szeptember elején. Problémák természetesen nemcsak a védsereg gyenge felszereltségével, a nem kielégítő élelmezéssel, a rossz szállásokkal, a már-már tragikusnak mondható egészségügyi helyzettel voltak, további, és igen súlyos gondot jelentett a nemzetőrség szolgálati rendszere következtében az őr vonal bármikor bekövetkezhető meggyengülése csakúgy, mint a sorkatonai alakulatoknak a magyar kormányzattal szembeni szinte leplezetlen illoj alifása. S mindehhez hozzájárult a délvidéki helyzet romlása, ami azzal a lehetőséggel fenyegetett, hogy bármikor nagyobb létszámú fegyveres erő vezénylésére kerülhet a drávai őrvonalról sor. A nemzetőrség szolgálati idejével kapcsolatban Urbán Aladár megállapítja, hogy a „szolgálati idő Csány számára nem volt olyan nagy probléma, mint a déli táboroknál. Igaz, Baranya és Somogy itt is 2 hetes felváltást vezetett be, de Tolna, Veszprém és Zala 4 hétre, Vas megye pedig 3 hónapra küldte le nemzetőreit. A felváltások is tűrhető rendben történtek, csak azzal kellett számolnia a kormánybiztosnak, hogy az újonnan érkező csapatok kisebb létszámúak lesznek."

228 Mindez kétségtelen, de az őrvonal „elnéptelenedése" miatti aggodalom egyáltalán nem volt megalapo224 OL Csány ir. Nem iktatott fogalmazványok. «S Uo. 22G Ezekről 1.: Aradi 21. 227 OL Csány ir. Komáromban lefoglalt iratok 353. szám. 228 Urbán 1973. 166.