Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig
egészségügyi helyzete meglehetősen rossz volt. 191 Ezen kívül számolni kellett a fegyveres akciók következtében várható sebesülésekkel is, így a biztosság számára elengedhetetlenné vált az egészségügyi ellátás mielőbbi és minél színvonalasabb megszervezése. Láttuk: Somogy megye már a kezdet kezdetén igyekezett megoldani nemzetőrei megfelelő orvosi kezelését; s van tudomásunk arról is, hogy Veszprém megye állandó bizottmánya június 30-án az első két nemzetőrzászlóalj főorvosává a megye másodfőorvosát, Hoffelder Józsefet nevezte ki, és további két alorvost, két sebészt, valamint egy gyógyszerészt is kirendelt az említett alakulatok egészségügyi ellátására. 19- Július elején központi intézkedésre is sor került a fegyveresek orvosi ellátásának biztosítása érdekében: a Baldacci ezredes által kiadott rendelet szerint addig amíg a nemzetőrök gyülekezőhelyeiken tartózkodnak, valamennyi zászlóaljnál egy-egy főorvos kell szolgálatot teljesítsen, a kiindulás után pedig további hat alorvosnak kellett gondoskodnia a nemzetőrök gyógykezeléséről. 193 Valószínű, hogy a Nemzetőrségi Haditanács rendeletében foglaltaknak nem lehetett minden esetben maradéktalanul eleget tenni a drávai táborban sem, az azonban tény, hogy a biztosság irányításával a szervezőmunka ezen a területen is lendületesen haladt előre. Július 11-én Csány arra kérte fel Oszterhuber József Zala megyei helyettes alispánt, hogy a sorkatonaság számára létrehozott perlaki kórház „szükségeire megkívántatóknak előlegezésére'' az állandó bizottmány a szükséges intézkedéseket tegye meg, s ugyanaznap a belügyminiszternek is írt, akitől 120 beteg ellátására alkalmas kórház felszereléséhez kért segítséget. 197 ' 15-én újra a belügyminisztert kereste meg a királyi biztos azzal, hogy a Baranya megyében rendelkezésre álló kórházi kapacitás minden szempontból elégtelen. Közölte, hogy a szükséges épület megszerzése érdekében a biztosság az intézkedéseket már megtette, s kérte a minisztert, hogy gondoskodjék a mintegy 300 beteg kezelését lehetővé tevő l!M Urbán 1973. 166. Vö.: Aradi 55. A Veszprém megyei nemzetőrség soraiban előfordult gyakori megbetegedésekről és viszonylag magas halálozási arányról 1. : Kopasz 267., Hudi 380. sk. Nem volt jobb a helyzet a vasi nemzetőrökkel sem. Vidos József augusztus 9-én arról írt a királyi biztosnak, hogy a rendkívüli kedvezőtlen „helyi körülmények'' miatt „a 2. század őrvitézei majdnem fele részben lebetegedtek"; augusztus 14-én pedig a helyzet további rosszabbodásáról tájékoztatta a biztosságot. (OL Vidos család lt. Ezredlevelezés.) 192 Erről 1. : Kopasz 261., Hudi 380. Kopasz Gábor arról is tájékoztat, hogy a veszprémi nemzetőrök első harmadának táborba érkezése után kijelölték „a nemzetőrség öt orvosának a székhelyét is, és köztük felosztották a községeket, amelyekben nemzetőrök voltak beszállásolva, illetve megállapították, hogy egy-egy orvos mely század egészségügyével foglalkozik". (Kopasz 262.) Ezzel szemben Urbán Aladár Perczel Imre Baranya megyei alispán július 13-i, Csányhoz intézett jelentésere hivatkozva arról ír, hogy a Veszprém megyei nemzetőrök orvos nélkül érkeztek a táborba (Urbán 1973. 166.). A veszprémiek között ekkor vérhasban való megbetegedés fordult elő nagy számban. Nyilván erről értesítette a királyi biztost Bezerédy Kristóf, a devecseri nemzetőrzászlóalj őrnagya is. Július 9-i válaszlevelében Csány azt közölte az őrnaggyal, hogy véleménye szerint egy század ellátására egy orvos elegendő, de ha a helyzet súlyosbodnék, a Baranya megye területén működő orvosok szolgálatát is igénybe lehet vermi (OL Csány ir. Nem iktatott fogalmazványok). 19:í Aradi 27. 191 ZML Zala Vármegye Állandó Bizottmányának iratai 1848:1495., illetve OL Bm. Ein. 1848:592.
