Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig

miniszterelnök arról értesítette a biztost, hogy a zászlóalj „Fiúméba lévén szánva azt további rendeletem vételéig tessék jelen állomásán hagyni".

156 Az események alakulása következtében a zászlóalj nem került Fiúméba, s az a terv sem valósult meg, hogy a bácskai hadszíntérre irányítják át, így a pesti honvédek mindvégig Csány rendelkezése alatt maradtak. Csány a hadügyminiszter korábban már ismertetett június 13-i rendelkezése alapján kísérletet tett a Szombathelyen szerveződő 7. honvédzászlóaljnak a Dráva-vonal védelmébe történő bevonására is. A miniszterelnök azonban a leghatározottabban ellenezte, hogy a gyengén felszerelt és még kiképzetlen alakulatot tényleges szolgálatra vezényeljék; sőt, azt is meghagyta Csánynak: ha az ugyancsak a hatáskörébe rendelt pécsi és veszprémi zászlóaljak állomáshelyeikről netán kiindultak volna, haladék nélkül rendelje vissza őket eredeti tartózkodási helyükre. Batthyány ezt a június 30-án kibocsátott rendelkezését július 1-én egy újabb utasítással erősítette meg; így Csány július 5-én kénytelen volt Vas megye alispánjával közölni, hogy a honvédek Szombathelyen maradnak. Augusztus 29-én azonban Melczer Andor ezredes, hadügyi államtitkár a szombathelyi honvédeket mégiscsak lerendelte a drávai táborba. A még mindig hiányos felszerelésű zászlóalj szeptember 9-én érkezett Nagykanizsára, ahol azt a királyi biztosnak a tartalékhoz kellett rendelnie felkészületlensége miatt.

157 A fentebbi áttekintés vázlatossága ellenére is megmutatja, hogy Csánynak királyi biztosi kinevezése kezdetétől fogva milyen rendkívül bonyolult és szerteágazó feladatokat kellett megoldania. Erre egy megfelelő létszámú és alapos felkészültséggel rendelkező adminisztratív szervezet nélkül természetesen nem lett volna képes. A megyei állandó bizottmányok a nemzetőralakulatok kiállítására és felszerelésére vonatkozó határozataik meghozatalakor minden esetben kirendelték azt a tisztviselőt, akinek a fegyveres alakulatok élelmezéséről történő gondoskodás volt a feladata, s kijelölték azt a hivatalnokot is, aki a szükséges pénzösszegek kiutalására kapott felhatalmazást. Zalában Hegedűs Józsefet nevezték ki a „megye kebelébe bejövendő önkéntes rendes katonaság ellátására főpolgári biztosnak". Az első alispánt ugyanakkor felhatalmazták, hogy szükség esetén és Csány egyetértésével „a katonaság élelmezése eránti kellő rendeletek megtételére .. . több albiztosokat is ... nevezzen ki".

158 Utalványozási joggal Horváth Vilmos másodalispánt ruházták fel.

159 Hegedűs József feladatait még júniusban Bertalan Vince megyei kapitány vette át, akit a későbbiekben az iratok mint a zalai őrsereghez kirendelt főbiztost és főpénztárnokot említik.

150 Baranyában az őrsereg ellátására „kormányzó biztos"-ként Barthos Eduárd főszolgabíró kapott megbízást.

161 Barthost azonban hamarosan ország156 OL Me. 1848:482. 157 Urbán 1973. 260., 324. 158 OL Csány ir. Megyék levelei. Zala megye. 50. szám. 150 Uo. Vegyes iratok. 160 L. erre: OL Bm. Ein. 1848:637., uo. Csány ir. Vegyes iratok, uo. Nem iktatott fogalmazványok. 161 Erre 1.: OL Csány ir. Megyéik levelei. Zala megye. 15. szám. (Barthos Eduárd július 13-án kelt, Csányhoz intézett jelentését feltehetően tévedésből sorolták a Zala megyei levelek közé.).