Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

I. Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén

es. kir. hadseregből.

12 Kilépését azonban nemcsak sebesülése indokolhatta. Bár kortársai szerint is katonásan szigorú, rendszerető ember volt, nyílt, egyenes jelleme, rendkívül határozott, megalázkodásra képtelen egyénisége nehezen tűrhette a hadsereg szolgai légkörét. Egyik katonatársa későbbi visszaemlékezése szerint már ekkor a nemzet függetlenségéről álmodott — a hadsereg idegen szelleme csak olaj volt a tűzre: nemzeti öntudatát erősítette.

13 A császári hadseregben szolgáló magyar tisztek hátrányban érezték magukat, amit csak fokozott a házasodás előfeltételeként előírt magas kaució, amely a szerényebb vagyonú tisztek (így Csány) számára is megnehezítette a nősülést. A zalai kortársak legendái szerint Csány László a kehidai birtokszomszéd Deák család leányába, Klárába volt szerelmes, és jegyben is álltak egymással — nem lehetetlen, hogy házasságukat éppen László nyolc évig tartó katonáskodása akadályozta meg.

14 Mindenesetre az ifjúkori beteljesületlen szerelem legendáját látszik alátámasztani az a tény. hogy bár nem vetette meg később a szépasszonyokat, sohasem házasodott meg.

1,1 Deák Ferenchez hasonlóan az „agglegény" életét választotta, ahogy zalai kortársai mondták: élete végéig „rüdeg", (rideg, magányos) maradt, egyetlen társa legendás öreg huszárja, egykori tisztiszolgája volt.

16 A család hiányát, az otthon melegét testvéreinek, barátainak (és azok családjának) körében igyekezett pótolni. Zsuzsanna nővérét egykori katonatársa, Püspöky János őrnagy vette el feleségül. Fiúkat, Graciant, és István bátyja Elek fiát ő nevelte hazaszeretetre (és nem is eredménytelenül, hiszen 1849-ben Grácián az elsők között tűzte ki Budán a győztes magyar zászlót).

17 Mindenkinél jobban szerette azonban a kustányi birtokszomszéd és jóbarát, gróf Schmied egg József családját. A gróf halála után ő lett az özvegy pártfogója, vagyonának kurátora, és Kálmán fiának nevelőapja.

18 Kortársai szerint Csány „vékony, száraz, köhécselő" ember volt, és krónikus gyomorbajban szenvedett, amit orvosa a vegetatív idegrendszer zavaraival hozott összefüggésbe. Egész életében egy fokozott betegségtudattal élt 12 Schematismus der Oesterreichisch — Kaiserlichen Armee für das Jahr 1814. 287. o.; 1815. 385—386. o.; 1816. 404 o.; 1817. 404. o.; 1818. 403—33. o. Az itáliai hadjáratról: Friedrich Schirner: Feldzug der oesterreicher gegen König Joachim Murat im Jahre 1815. Aug. 1898. Széchenyi katonáskodásáról: Ács Tibor: Egy nehéz döntés. Adatok Széchenyi István katonai szolgálatának történetéhez. In: Magyar Tudomány. 1986. 8—9. sz. 719—727. o. n Barta István: Kossuth és Csány. In: Századok 1952. 3—4. sz. 595. o. 1,1 Nóvák 269—270. o.; Eötvös Károly: Deák Ferenc és családja. III—IV. kötet. Bp., 1932. 123—124. o. 15 Eötvös Károly: Balatoni utazás Bp., 1982. I. köt. 154—156. o. Nőtlenségét magyarázza egyik levelének félmondata is: „Visszatekintvén ifjúkorom ezer botlásaira,... a leányok engemet többször í'elcsúfoltak" (ZML. Séllyey cslt. Cs. L. S. Eleknek. 1833. szept. 19.) 16 Borbély 8. o. 17 Nóvák 268. o. 18 Magyar Országos Levéltár (OL) H. 103. Csány László kormánybiztos iratai 21. cs. Személyes iratai 1785—1848. (vö. Barta 596. o.) Csány és Schmiedegg Kálmán levelezése érzékelteti e kapcsolat mélységét.