Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
I. Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén
nai hatalomkart a megye rendelnek közgyűlésben kimondott végzése s határozata nélkül ne használhasson, s ha a bűn eseteinek elnyomására minden megelőző végzés nélkül már bármely megyei tisztviselők alkalmazni szükségesnek látnák, arról bármely állásban lévő tisztviselő legyen az, a megye kormányának, mely alatt a [rendek] egyenesen a megyék közgyűlekezetét értik, minden esetre felelősséggel tartozzanak, s ezek szerint a királyi helytartótanácsnak érintett intéző levelét — oly értelemben, hogy a katonai hatalomkar bárki által is a megyékben felelősség terhe nélkül használtathassék — el nem fogadják." A közgyűlés elfogadta és határozatban rögzítette Csány indítványát. 23 " Az adminisztrátori rendszer feletti vita átmenetileg megbontotta a zalai liberális tábor egységét, és két, egymással vitázó párt alakult ki: a mérsékeltebb „atyafiság", és a radikálisabb „legénység". Az ellenzék vezetői nem nézték jó szemmel e pártoskodást, és még az akkor Zalában időző Vörösmarty Mihályt is felkérték, hogy írjon egy kibékülésre felszólító verset. Vörösmarty „A Zala megyeiekhez" c. művének szellemében került sor végül is a megye november 10-i közgyűlésén a békekötésre.-'" E közgyűlésen a honti adminisztrátor törvénysértése miatt'-'' 8 ismét élesen kikelt Csány az adminisztrátorok és a kormány ellen. Az adminisztrátori rendszert így értékelte 1845 őszén Séllyey Eleknek írt levelében: ,.Már mutatkozik az új rendszer tendenciája. Mit mondasz a vezérkedő Dessewiynek abbeli elvéhez, hogy alkotmányunk garanciáját leginkább a kormány becsületességébe kell helyezni? Ezek az emberek már célnál gondolnak állani, legalább [is] úgy tetszik a húrnak hangjából, melyet pengetnek. Olyan állás, melynek biztossága egyéni becsületességtől függ, megszűnt lenni alkotmányos."'-' 1 ' 1 Csány 1846-ban is hasonló szellemben terjesztette be javaslatait a megye közgyűlésein. Március 2-án a Pesti Hírlap erős cenzúrázása ellen szólalt fel. 2 ' 1 " másnap pedig a horvátországi tartománygyűlés eseményei feletti vitát vezette. 2 ' 11 A közgyűlés Deák beszédének hatására egy (azzal lényegileg egyező) körlevelet fogadott el, amelyben a zalai ellenzék összefoglalta mindazokat a sérelmeket és törvénysértéseket, amelyeket az utóbbi években az adminisztrátorok és a horvátországi „illírek", valamint e kérdések kapcsán a kormány tagjai elkövettek. 242 236 ZML Kgy. jkv. 1845:3361.; OL 105. Inf. prot. 1845. szeptember 3-i ülések: Barta 602. o. 237 Jelenkor 1845. nov. 30. (Közli: Luikácsy Sándor—Balassa László: Vörösmarty Mihály 1800—1855. Bp., 1955. 387—388. o.) a vers korabeli zalai másolata: OL H 103. 21. cs. keltezetlen iratok; Ferenczi II. köt. 8—9. o.; Eisen 21. o.; Tábori 16. o. Több zalai szerző tévesen 1847-re és Nagykanizsára helyezte át a történetet: Nóvák: 290. o.; Tuboly 80. o. (ennek nyomán Barbarits Lajos: Nagykanizsa, Bp. 1929. 49. o.). 238 OL A 105. Inf. prot. 1845. november 29. ülés; vö: Csizmadia 1974. 252. o. 239 ZML Séllyey cs. lt. Csány László Séllyey Eleknek. Berki 1845. okt. 4. 240 Pesti Hírlap 1846. márc. 12. (639. sz.) 170. o.; Eisen 21—22. o. 241 ZML Kgy. jkv. 1846:449—452.; Pesti Hírlap 1846. márc. 24. (646. sz.) 201. o.; Eisen 22. o. 242 A körlevél egykorú másolata. ZML Zalavári apátság házi levéltára. Loc. 8. fasc. 2. No._130.; vö: Ferenczi II. köt. 33—38. o.; Kónyi II. köt. 103—130. o.; Csizmadia 1974. 254. o.