Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

I. Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén

nyira tömjénezni. Mi magunk teremtettük veszedelmes nagyságát. Azt mondják, a honra ő eddig sok s nagy hasznokat árasztott, buta eszemmel megvallom ezt soha elhinni nem tudtam, de ha igaz lenne is, most vétkes izgatása után részünkről becsületet többé nem érdemel. Szobámban helyét legalább szintúgy, mint szivemben örökre elvesztette."

25 X. Adminisztrátor Zalában Az 1840-es évek derekán a kormány újabb, az eddigieknél törvényesebb módszerrel kísérelte meg az ellenzéki vármegyék „pacifizálását". A rebellis megyék élére a „tehetetlen" főispánok helyett (vagy azok mellé) főispáni helyetteseket, adminisztrátorokat nevezett ki. A megyék egy része már a kinevezés puszta tényét is törvénytelennek bélyegezte, és általános lett a tiltakozás, amikor az újonnan kinevezett adminisztrátorok tettleg (több esetben erőszakosan is) beavatkoztak a megyék politikai életébe.

22

'' Az adminisztrátorok kinevezése és tevékenységük elleni országos méretű tiltakozásnak egyik (egyéniségéből fakadóan is) legélesebb hangú harcosa éppen Csány volt. „A kormány eljárásáról a főispánok és helyetteseik kinevezése érdemében azt tartom, — írta 1845 márciusában Kossuthnak — hogy mi egy új időszak küszöbén állunk. Az eddigi kinevezésekből következtetni lehet, sőt következtetni kell, hogy az mindenütt olyan főispánokat és helyetteseket állítand fel, kik képesek a megyékben a kormány érdekében minden áron túlnyomó erejű pártot alakítani."

227 Miután ekkor már köztudott volt, hogy a kormány a „liberális — szimpatizáns" zalai főispánt, grót Batthyány Imrét is lemondatta hivataláról,

228 így folytatta Csány Kossuth-hoz írt levelét: „helyetteséről eddig mit sem tudunk, ha valami zavargót tolnak nyakunkra, azzal igyekezendünk a gazdag díjt megérdemeltetni."

229 1845 áprilisában megérkezett Zalába a főispáni helyettes: gróf Festetics Leo kinevezése.

230 Jóllehet személye és eddigi pályafutása ellen nem lehetett különösebb kifogása a megyének (a zenét és színházat kedvelő konzervatív gróf egyik legnagyobb nyilvános „politikai" cselekedete a tolnai kisdedóvó alapítása volt)

231 — a kinevezésének puszta ténye is tiltakozást váltott ki. A 225 OL H 103. 21. cs. Csány László Deák Ferencnek Berki, 1843. január 8. Hogy Hertelendy személye csakugyan tüske volt a helyi ellenzék szemében, bizonyítja egy Széchenyinek írt levél mondata: „Több aláíró is lenne, ha nem Hertelendy intézné az ügyeket, aki népszerűtlen". (Farkas 10—11. p.) 22(3 Csizmadia Andor: Az adminisztrátori rendszer Magyarországon és a Fejér megyei adminisztrátorság. In: Fejér megyei történeti évkönyv. 8. Székesfehérvár, 1974. 233—273. o. 227 OL H 103. 21. cs. Csány László Kossuth Lajosnak. 1845. március 10.: vö: Barta 602. o. 228 ZML Kgy. jkv. 1845:532. 229 OL H 103. 21. cs. Csány László Kossuth Lajosnak. 1845. március 10. vö: Barta 602. o. 230 ZML Kgy. jkv. 1845:1631. 231 Török Pál: Gróf Festetics Leó (1800—1884) emlékiratai. In: Napkelet 1928. 21. sz. 641—648. p.; vö: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp.. 1894. III. köt. 449. hasáb. Az emlékirat eredetije: MTAK Kézirattár Régi és Ujabb írók 4. 265.