Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
I. Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén
támadtak a Deák-kuriát őrző éjeliőrökre. A lármára a falu népe összefutott és tömegverekedés tört ki, amelynek végén három halott maradt a „csatatéren". 170 Ez, az egyik liberális vezérmegyében végbement hajmeresztő politikai fordulat pártkülönbség nélkül megdöbbentette az ország haladó közvéleményét. A mérsékelt liberálisok és konzervatívok azonban Deák és az adó zalai bukásáért kizárólag Kossuth és a Pesti Hírlap túlzó agitációját hibáztatták. 171 Az április 24-én, jóval szerényebb keretek között tartott követválasztáson Deák meg sem jelent, levélben tudatta az alispánnal, hogy adott szavához híven nem vállal követséget. Nem vállalkozott rá Hertelendy sem (talán érzett némi bűntudatot), sőt senki a számbajöhető, és erre felszólított megyei vezetők közül. Maga Csány is ellenezte a követküldést ilyen feltételek mellett, és a közgyűlés a követválasztást „kedvezőbb időre" halasztotta el. 172 A közgyűlés harmadik napján (április 26-án) immár csak az „intelligencia" jelenlétében határozat született arról is, hogy készüljön egy felhívás, amely a legegyszerűbb nemesembernek is elmagyarázza a háziadó elvállalásából származó előnyöket. 1 '" A választmány munkája, melyben Csány vezérszerepet játszott, május elején elkészült. Előbb csak a megye vezetői írták alá a kéziratos példányokat, majd kinyomtatva azt, júniusban az egész megyében megkezdődött a „felvilágosító" munka: a tapolcai járásban maga Csány járt az élen. 1,4 Az adó melletti korteskedésre annál inkább is szükség volt, mert sem a május 22-re hirdetett követválasztás, sem az akkor Csány által felajánlott kibékülés nem járt sikerrel. 175 Pünkösdkor (június 4-én) népes országgyűlési küldöttség kereste fel Kehidán Deákot. A megbeszélésen mind az országgyűlés, mind Zala megye ellenzéki vezetői amellett foglaltak állást, hogy kerül amibe kerül, meg kell szavaztatni Zalában az adót és Deák követségét, mert az országgyűlésnek szüksége van az ellenzék vezérére. 176 A zalai események hónapokon át élénken foglalkoztatták az ország közvéleményét, ami nem utolsó sorban annak köszönhető, hogy az ellentétes 170 ZML. Kgy. jkv. és Kgy. ir. 1843. 1007., 1036—1037.; OL. R. 90. I. 4. cs. 113. (Deák Ferenc Kossuth Lajosnak. 1843. április 4. Zalaegerszeg.) ZML. Büntető perek, 1843. 135. sz.; Pesti Hírlap, 1843. április 6. (236. sz.) 225. o., április 13. (238. sz.) 243—244. o.; Világ, 1843. április 12. (29. sz.) 227. o.; Kónyi, II. köt. 4—8. o.; Ferenczi, I. köt. 370—372. o., OL. A. 105. Inf. prot. 1843. április 18-i ülés. 171 Ezt a képtelen vádat (amely már 1842 ősze óta kísértett) Deák maga utasította vissza még 1843. febr. 12-én, Wesselényinek írott levelében. Bártfai Szabó László: Adatok gróf Széchenyi István és kora történetéhez. Bp., 1943. I. kötet. 441. p.: vö.: Szabad György: Deák Ferenc és a reformkori Széchenyi—Kossuth-vita. In: Tanulmányok Deák Ferencről (Zalai Gyűjtemény 5.), Zalaegerszeg, 1976. 261, o. 172 ZML. Kgy. jkv. 1843:1221. Pesti Hírlap, 1843. április 27. (242. sz.) 276—277. o. Kónyi II. köt. 10—13. o., Ferenczi I. köt. 376—377. o. ,7:l ZML Kgy. jkv. 1843:1319.; Kónyi II. köt. 15. o., Ferenczi I. köt. 377. o. 174 ZML. Kgy. ir. 1843:2003. (Egy Deák által is aláírt, nyomtatott példánya: ZML. Szigethy család levéltára, politikai iratok.); Világ, 1843. június 14. (47. sz.) 381. o. június 17. (48. sz.) 388—389. o., június 24. (50. sz.) 409. o., Kónyi II. köt. 15— 20. o. 175 Pesti Hírlap, 1843. júnis 1. (252. sz.) 365. o., Világ, 1843. május 27. (42. sz.) 338. o.. iúnius 3. (44. sz.) 356—357. o.; Kónyi II. köt. 20—22. o., Ferenczi T. köt. 378. o. 176 Takáts Sándor: Emlékezzünk eleinkről. Bp., (é. n.) 548—550. o., Ferenczi I.' köt 378. o.
