Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

I. Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén

VIII. Az 1843-as követválasztás A zalai védegylet mozgalom fejlődését 1843. márciusában félbeszakította, majd hosszú időre visszavetette a nemesi adóviselés körül kibontakozó politikai küzdelem. Az országgyűlésre készülő liberális ellenzék egyik legfontosabb követelésül tűzte ki, hogy vállalja el a nemesség a háziadó (a megye saját fenntartási költségeire szedett adó) birtokarányos fizetését. A Pesti Hírlap agitációja nyomán kibontakozó adó-párti mozgalom a konzervatívok részéről országszerte heves támadásban részesült: a követutasításokat tárgyaló megyei közgyűlések nemegyszer véres drámával végződtek.

153 Az adózás melletti agitációt (a Pesti Hírlapot követve) Csány László kezdte meg Zalában. 1842 őszén felhívta a megye tisztviselőit, hogy „izgassanak" az adózás mellett, és szavaztassák meg a jobbágytelken ülő nemeseket, akik az 1836. évi törvénycikk értelmében már amúgy is adókötelesek.

154 Noha a tisztviselők még 1843 januárjában sem láttak hozzá a korteskedéshez, a megyeszerte közkézen forgó napilapok már kellőképpen felzaklatták az adómentesség kiváltságához ragaszkodni kívánó kisnemesi tömegeket. 1843 januárjában a „Világ" egyik alkalmi zalai tudósítója borúlátó jóslatot tett: az adózás kérdése megosztotta a megyét, és „a szavazás aligha nem balra fog dőlni — nem épen nagy dicsőségére a szabadelvűségéről hazaszerte ismeretes Zalának."

155 Hasonlót jósolt az egerszegi járás egyik alszolgabírája is ugyanebben az időben Csánynak, és az adó kérdését kisnemesi nézőpontból elemezve utasította vissza a felkérést, hogy a befolyása alá tartozó nemességet győzze meg az adózás hasznáról.

156 1843. január 8-án, Berkiben kelt levelében számolt be Csány az ekkor Pesten tartózkodó Deáknak a megye hangulatáról, és a liberális párt terveiről. „Nézetem szerint" — írta Csány — „a követválasztási gyűlést meg kell előzni egy más gyűlésnek, mely egyedül az utasításokat alkotandja. Üj körülmények új taktikát javainak — okaim erre a következők: 1-ször Önnek utasításunkat tudnia kell követválasztás előtt. 2-szor Jóllehet az utasításokat alkotó gyűlésre meghívandó nemességnek is tudtára adatik a háziadó kérdésének tárgyaltatása, mert megcsalni őt nem akarjuk, de erre még is bizonyosan sokkal kisebb számmal jelennek meg, mint a választásra, és így a számolás jobban hatalmunkban álland. 3-szor Választás nélkül kevesebb ingerültséggel tanácskozhatunk, és hihetőbb az értelmességnek jótékony befolyása az értetlenségre, mely fizetési tekintetben annál könnyebben izgatható, minél erősebbnek érzi magát számára nézve. Most a kockáztatást minden becsületes áron el akarom kerülni."

,:

'

7 Az adózás ügye a megye február 13-i közgyűlésén került először a nyilvánosság elé. Csány itt keresztülvitte Deáknak írt javaslatát: határozat született arról, hogy a követutasítás kidolgozására március 20-án egy választmány 153 varga, 1980. 211—215. o. 154 Ferenczi, I. köt. 367. o. 155 Világ, 1843. január 18. (5. sz.) 37—38. o. l:,fí

OL. H. 103. 21. cs. Farkas András (Endre) Csány Lászlónak. Zalaegerszeg, 1843. január 5.; vö. : Molnár, 1987. 54—55. o, ir,; OL. H. 103. 21. cs. Csány László Deák Ferencnek. Berki, 1843. január 8.