Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

I. Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén

Csány felhívása nem érte el a kívánt hatást. Némelyek félreértették és a konzervatívok elleni gúnyolódásként fogták fel, erről tanúskodott a „Világ" c. hírlap egyik szerkesztői jegyzete. Csány a Pesti Hírlap hasábjain válaszolt a „légből szakasztott" vádakra: „Nem szerénytelenség, hanem öntudat az, uram! mi velem mondatja, hogy életemnek legfőbb törekvése honunk boldogítása volt, de számot vetvén magammal, erőmhöz mérve tűztem ki a pályát, melyen azt eszközölni ügyekeztem, s e pálya megyém határa közé szorított tér vala, honnét át-szállani egy tágasb mezőre (.. .) viszketeg magamban egyetlenegyszer sem éreztem, s így én, ki megelégedvén szűkebb körömben kevesek véleményével, annak, hogy a hon közvéleménye magasságára feltolakodni óhajtottam volna, jelét soha, de soha nem adtam (. . .) Vissza pillanték lefolyt számos éveimre, és égető fájdalom nehezült keblemre azon keserű meggyőződésből, mily csekélyét, mily igen csekélyét engede sorsom hazám javára tehetni, figyelemre méltót pedig — semmit! Nyugalmat lelkemnek csak azon gondolat nyújthat, hogy a helyet, melyet a végzés számomra kijelelt, szilárd akarattal törekedtem minden jutalom — és haszon keresés nélkül belölteni."

141 Csány hiába figyelmeztetett a horvát nacionalista mozgalom és a pánszláv összefogás veszélyeire, hiába emelte fel szavát minden egyes magyarellenes megmozdulás hallatán, a kivánt nemzeti összefogás nem jött létre. „Mi ketten valánk a horvát ügyben a nemzet Cassandrái" — írta keserűen Kossuthnak 1848 augusztusában, a horvát betörés „előestéjén".

142 VII. Védegylet Zalában 1842 szeptemberének végén régi kedves baráttól kapott levelet Csány. Perczel Mór emlékeztette őt „azon rokon érzelem"-re amelyet még 1840-ben Füreden tanúsított iránta Csány. Egy kis könyvecskét küldött neki, ezzel a megjegyzéssel: „Úgy hiszem, Te, ki vélem honunk függetlenítését tárgyazó eszközlésekre nézve egyetértesz, nem szorulsz bővebb fejtegetésre — ezen ügy pártolására magától is hevülni képes leszel."

14

'

5 Csak sejthetjük, hogy Perczel az általa 1842 nyarán megindított iparpártoló védegyleti mozgalom támogatására hívta fel Csányt. A liberális nemesség mozgalma a külföldi áruk bojkottjával, és belső megrendelésekkel kívánt piacot teremteni a hazai céhek, manufaktúrák és gyárak számára, melyeknek termékei eddig alul maradtak a külföldi gyártókkal folytatott versenyben.

144 Perczel felhívása nem talált süket fülekre; Tolna, Komárom, Fejér, Baranya és Veszprém megyék után rövidesen Zala is bekapcsolódott e mozgalomba. A megye 1842. november 7-i közgyűlésén vetette fel Csány a javasla141 Pesti Hírlap, 1842. (191. sz.) 764. o.; Eisen 14. o. 142 Barta 603. p. 143 OL. H. 103. 21. cs. Perczel Mór Csány Lászlóhoz, Szekszárd, 1842. szeptember 23. "''Horváth Mihály 3. köt. 7—11. o.; Horváth Elza: A Védegylet története. Bp., 1911. Kosáry Domokos: Kossuth és a Védegylet. Bp., 1942. Füzes Miklós: Az Országos Védegylet és helyi szervei a Dél-Dunántúlon. In: A Dunántúl településtörténete (XI—XIX. sz.) PAB-VEAB. VI. konf. Veszprém, 1984. 383—392. o.