Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

VII. Béres Katalin—Kiss Gábor: Csány László kultusza Zala megyében

A „Munka szobra" a Parlament előtt 1919-ben. készült, hogy a „nagy Csány László és Gábor Áron szobrát az elfoglalt vagy még elfoglalandó orosz ágyúkból önteti meg'"

53 1915 tavaszán már számtalan problémával volt kénytelen jelentkezni a szoborbizottságnál. Az állam lefoglalta hadicélokra a szükséges bronzot, ezért az öntést el kellett halasztani. A mellékalakok elkészítésekor súlyos többletköltségek merültek föl — Istók ezért 18 000 korona pluszkiadás kiegyenlítését kérte (egyúttal ismét kifejtette, hogy neki a szobron semmi haszna nem lesz, pusztán hazafias felbuzdulásból és Csány László iránti tiszteletből dolgozik rajta.)''

5 Az anyagi nehézségek aztán hamarosan az egész szoborügyet megakasztották. 1916 nyarára elkészültek ugyan a mellékalakok, de mivel sem kifizetni, sem elszállítani nem tudták, így egészen 1923-ig a kőfaragó telepén maradtak. A főalak kiöntéséről anyag hiányában végképp le kellett mondani. Csány László alakja azonban nem került ki az érdeklődés homlokteréből. 1917-ben jelent meg Aradon Eissen Gyula könyve, a „Csány László politikai pályája'' című kismonográfia. A szerző kiterjedt kutatásokat folytatott — hivatkozásaiból megállapítható, hogy elolvasott csaknem minden történeti munkát, memoárt, újságcikket, ami ehhez a témához tartozik; felhasználta Márki Sándor, Borbély György, Nóvák Mihály kutatásait — ezenkívül maga is tanulmányozta az í:!

MP 1914. okt. 22. 3. p. «MP 1915. márc. 18. 2. p. 43 Istók János levele a szoborbizottsághoz (1915. április) ZML. Csány-gyűjtemény.