Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

I. Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén

dig még nem forrot úgy össze, mint későbbi időkben, és így, ha tömegek előtt tárgyaltatnak a haladási kérdések, azok könnyen eldőlhetnek (.. .)• I(nkey) I(mre) mint egyik földbirtokos a köznemesség közt bizonyos tekintéllyel állott, F(orintos) is lakához közellevő vidékének hajlandóságával bírt; és így ezeknek a köznemességet ellenünk izgatni még mindig igen könnyű volt. E közben az országgyűlés is közeledett, mi is elkezdettük néhányan a korteskedést ; keveset, a lehetségig keveset szólottunk az ügyről, de annál többet Deák személyéről, mindenütt személy és név, és csak személy és név D(eák) és H(ertelendy) pörgött le nyelvünkről; és pedig, mennyire tehetségünk engedé, az érzelem és lelkesítés hangján, kivált azon vidékben, mely akkor vezérletünk alatt híres volt határozott akaratának kivitelében. Bort, húst, kenyeret szállítánk szekéren nyíltan a táborba, hova a nevére összecsődült nemeseink szállítandók valának.(...) (Az) Kaszaházán, az akkori tavaszi időben üres tágas pajtás kertben volt, hol nemeseinknek esőzés alatt (...) az üres pajták menedéket nyújthattak (...) Éjjel kijelentették többen (...), hogy a fizetéseket semmiesetre el-vállalni nem fogják, és az utasításokat választás előtt kívánják tárgyaltatni. A dolog óráról órára kétesebb lőn; reggeli 3, 4 óra közt Deák határozottan kinyilatkoztatta, hogy a követi díj fizetésének megajánlása nélkül az országgyűlésre menni nem fog." Csányéknak (a többször elítélt, és lealázó) korteseszközök alkalmazásával végül is sikerült elejét venni a m egh asonl ásn ak.

102 Az 1838. május 6-án tartott közgyűlésen „a követek megválasztattak, majd 3000 ember volt ide be, Inkey Imre és Forintos György által rebesgetett ellenpárt megfojtására, a mely ki sem ütött" — írta az egyik szemtanú.

103 Noha a közgyűlés végül is több pontban változtatott a követutasítás tervezetén, mérsékelte annak követeléseit, Deák mégiscsak elvállalta a követséget.

104 Távollétében (az országgyűlés ideje alatt) Csány volt a zalai ellenzék hangadója. 1840-ben, amellett, hogy állandó tagja volt a Deákot pótutasításokkal ellátó, s azokat a megyegyűléseken elfogadtató csoportnak, szerepet vállalt több ideiglenesen kirendelt küldöttségben is: így tagja volt a szőlőhegyi rendszabályokat kidolgozó választmánynak,

106 és a hazatérő Deák tiszteletére alapított „Deák-alapítvány" rendszabályait kidolgozó küldöttségnek.

107 Csány 1840-ben is meghatározó egyénisége volt a megye tisztújítási statútumait felülvizsgáló, és az új rendszabályokat kidolgozó választmánynak.

108 Ismét bekapcsolódott a korteskedésbe is: „Egerszegen vagyunk a törvényszék első napjától. Ezeknek kezdetén élénk volt a tisztújítás eránti forrongás, de most minden mélyen hallgat. Félő, hogy a lefojtott érzelmek egykor annál nagyobb hévvel törnek ki. Én minden igyekezetemmel a 2 alispán megtartást pártolom, s pártolandom." — írta egyik barátjának a tisztújításokra készülve.

109 Az 1837-ben el102 Pesti Hírlap 1844. január 14. (317. sz.) 29—30. o. Csány László: Czáfolat Zalából), vö.: Ferenczd I. köt. 244—245. o., Eisen 12. o. 103 ZML. Séllyey cs. lt. Séllyey László Séllyey Elekhez, Zalaegerszeg, 1839. május 15. 104 ZML. Kgy. jkv. 1839:1645., vö.: Degré 1974. 152. o. 105 ZML. Kgy. jkv. 1840:258. 106 ZML. Kgy. jkv. 1840:824. 107 ZML. Kgy. jlkv. 1840:1671. 108 ZML. Kgy. jikv. 1840:829. 109 ZML. Séllyey cs. lt. Csány László Séllyey Eleknek 1840. erősen rongált töredék).