Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
V. Varsányi Péter István: A Szemere-kormány közmunka- és közlekedésügyiminisztere (1849. május—augusztus)
hez megkívánt közmunka szervezése. Közlekedésügyi miniszterként lényegesen több közös dolga adódott Görgeyvel. Június 10-én a hadügyminiszter a közlekedési tárca térképészeti osztályától „hadi szempontból" szükséges térképeket és adatokat kért „használat és lemásolás" céljából. 72 Az állami és katonai szállításokra minden közlekedési eszközre szükség volt, 1849. június 2án a kormányzat — a közmunka- és közlekedésügyi miniszter által — kezelésébe vette a központi vasúti igazgatósághoz tartozó létesítményeket. Június 18-án Csány László a Duna Gőzhajózási Társaságot is ellenőrzése alá vonta. 73 Pontosabban: a társulat igazgatóságának tudomására hozta, hogy a korábbi hatóságokat visszaállítja; fenntartja magának — egy kinevezendő biztos által — a társulat ügyeinek felügyeleti jogát; bármikor köteles a társulat igazgatósága „. . .a hadsereg s álladalom részére minden megkívántató segélyt. . . kiszolgáltatni". A normális viszonyok helyreálltáig megtiltja a „pénzbevételek feleslegének" külföldre vitelét. 7 ' 1 A rendelkezés megszületett, végrehajtására már nem maradt idő. Sztankovits Károly hivatalnok szerint — a császári-királyi igazolóbizottság előtt tett vallomása tanúskodik erről — a minisztérium tisztviselőit július l-jén szolgálatuk alól felmentve, szélnek eresztették. 75 A szabadságharc sorsa — legalábbis Csány László meggyőződése szerint — Kossuth és Görgey egyetértésén múlik. Ö maga is azért fogadta el a miniszteri tárcát, hogy ,,. . .a felmerülő egyenetlenségeknek mennyire bírhatom, a kiengesztelésnek szolgáljak eszközül".' 6 Letagadhatatlan tény, hogy mindketten bizalommal voltak Csány László iránt, Kossuth többször is felkérte őt közvetítésre, ha Görgeyt valamilyen elgondolásának elfogadására akarta rávenni. Görgey Artúr tábornok minisztertanácsi ülésen utoljára június 26-án vett részt. 77 Ott és akkor határozták el a lehető legnagyobb erő összpontosítását a Duna jobb partjára, Komárom környékére, előkészítendő a nyugati határ, pontosabban Ausztria felé irányuló hadműveletet. Ebben a tudatban indult másnap Görgey Pestről a táborba. Június 28-án azonban a császári hadsereg sikeres akciója kezdődött el Poeltenberg VII. hadteste ellen. Görgey gyors intézkedése: elrendelte a visszavonulást Komáromhoz; sürgősen levelet írt Kossuthnak, melyben tudatja, hogy a főváros biztonságáért nem tud felelősséget vállalni.' 8 A kormányzó által összehívott magas rangú tisztek (Kiss Ernő, Henryk Dembinski, Aulich Lajos, Mészáros Lázár altábornagyok ; Perczel Mór. Schweidel József, Lenkei János, Török Ignác tábornokok) tanácskozásának határozata: Görgey a hadügyminiszteri vagy fővezéri tisztség egyikéről mondjon le; ha a hadsereggel marad, akkor 24 ezer embert Komáromnál hagyva Budánál egyesüljön az ottani seregrésszel, s vonuljon a „Tisza táján 72 Uo. 907. sz. 73 F. Kiss E.: i. m. 475. 74 Közlöny, 1849. 138. sz. (június 22.) 75 F. Kiss E.: i. m. 475/65. 7,; Szeremlei S.: i. m. II. 137. "Görgei A.: i. m. II. 167. 78 KLÖM XV. 619.
