Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

V. Varsányi Péter István: A Szemere-kormány közmunka- és közlekedésügyiminisztere (1849. május—augusztus)

A fővárosban a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumnak kellett gondoskodnia a kormányzó lakásáról; majd az ismét összeülő országgyűlés részére alkalmas helyről. Grassalkovich herceg pesti házát

w szemelték ki Kossuthnak; megvizsgálására, lakhatóvá tételére Berger Lajos főmérnököt és Wieser Ferenc építészt bízták meg.

47 Az átalakítás munkálataira azonban nem sok idő maradt, egy hónap múlva ismét útra kelhettek. A kormányzó megbízásából Záborszky Alajos kérte fel Csány László minisztert, hogy a július 2-ára összehívott országgyűlés helyét készítse elő, a szükségesekkel lássa el.

48 Csány — „e tárgyra vonatkozóan" — még aznap, vagyis június 8-án érdeklődött a rendőri osztály igazgatóságánál. Alkalmas termet a vármegyeházán találtak, a megyegyűlések helyiségét véve igénybe; a célnak megfelelő berendezésével Keuzer Lipót építész kapott megbízást.

40 Az szintén ismeretes, hogy a képviselőháznak egyetlen ülésére került sor; arra, amely kimondta a Szegedre költözés szükségességét. Csány Lászlóra, mint közmunkaügyi miniszterre tartozott az újjáépítés, a városrendezés gondjainak, kérdéseinek megoldása is. Két héttel Budavár visszavétele után, június 5-én a minisztérium az építészeti hivatalt a PestBudán lévő állami épületek megvizsgálására, a szükséges javítások elvégzésére utasította;

50 intézkedtek továbbá arról, hogy az ostrom során károsultak olcsóbban jussanak építőanyaghoz, s a kereslet („coniunctura") ne verje fel a mesterek munkadíjait.

51 Csak megemlítjük azt, hogy Kossuth Lajos — szépészeti szempontból indokolt, valójában katonai ürügyből fakadó — szerencsétlen gondolatának, a budai vár falai lebontásához is Csánynak kellett volna segédkezet nyújtania.

52 A Pestre visszatelepülő kormány úgy viselkedett — jegyzi meg több kortárs és történész —, mintha székhelyétől 150 kilométerre nem is dúlt volna háború. A mindennapos, megszokott tevékenység mögött azonban lehetetlen nem meglátni a rideg valóságot: hadviselő országban vagyunk. 1849. június 2-án, még Debrecenben fontos intézkedést bocsát ki Kossuth Lajos. Az ötlet egyébként Bem altábornagy köréből, pontosabban a tragikus sorsú Maderspach Károly bányamestertől származott. Egy előrelátó intézkedésről van tulajdonképpen szó; ha a szabadságharc során az egyik vagy másik országrész felügyeletük alól kikerülne, ne legyen fennakadás kénben és puskaporban. Ezért rendelték el, hogy a kéngyártást terjesszék ki a Bánságra is; a működő puskapormalmok mellett Veszprém, Komárom, Eger, Oravica környékén létesítsenek olyan malmokat, amelyek mindegyike havonta 500 mázsát tud előállítani. A budai és nagyváradi lőszerraktár mellett Tihanyt, Egert és Csongrádot „.. .illyesekké designálni (kijelölni) jónak látják".

03 Június 26-án Szántó Ferenc ügyvédet bízták meg, hogy szurony- és 46 Az épület a mai Kossuth Lajos utcában, az Úttörő Áruház helyén állt. 47 MOL H 31. 860. sz.; KLÖM XV. 562. 48

MOL H, 31. 878. sz.; KLÖM XV. 498. 49 MOL H 31. 894. sz. Uo. 849. sz. 51 Uo. 1113. sz. 52 KLÖM XV. 503. 5r)

MOL H 31. 876. sz,