Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

IV. Katona Tamás: Csány László erdélyi főkormánybiztos (1849.január—május)

kell még csak valósággá válnia. — Semmi sincs Magyarországban, ami az összes magyar viszonyoknak oly terjedelmes részletes ismeretét kívánná, mint Erdély organizációja."

62 A Csánynak szóló március 23-i levél sokkal kézzelfoghatóbb. Előírja, hogy a Szászföldet, Bem amnesztiarendelete ellenére katonai tövény alá kell helyezni, túszokat kell szedetni és a szászokat aranyban' ezüstben megsarcoltatni. „Hadi kontribúciót a szászok mindenesetre fizessenek, s pedig, amennyire lehet, arany-ezüstben — ami aranyat s ezüstöt kapsz, azt légy szíves ideküldeni bankókibocsátási alapul. Csak félmillió ezüst is nekünk roppant nyereség volna. Általában a gaz szászokat becsületesen rendbe kell szednünk, hogy többet ne zavarogjanak."

63 Március 28-án a szász nemzeti vagyon és alapítványok lefoglalását rendelte el.

64 (Csány mind az ostromállapotról, mind a közpénztárak állami felügyeletéről már március 23-án határozott.)

65 Április 1-én Kossuth újabb hosszú levélben fejtette ki elképzeléseit mind Bemnek, mind Csánynak. Fellépett mind Bem, mind a szerencsére már leváltott Dembinski galíciai betörési szándékai ellen. Csánynak világosan megírta azt is, miért fontos, hogy Bem többek közt székely csapatokat is vigyen magával a Bánságba — egyfajta bizonyságául Magyarország és Erdély tényleges egyesítésének. „Erdélyt organizálni kell. Csak ezáltal testesülhet az unió valósággá. Institúcióinak harmóniába kell hozatni Magyarországgal, különben nincs állandóság. Nemzetiségek s vallások, mint státusorganizmus alapjai, kábaság. Ennek meg kéli szűnni, s a megszűnést új territoriális felosztással garantírozni. Ezen organizáció minden detailjaiban végtelen fárasztó operatum systematicum, s csak most lehetséges, s csak egy ember teheti. Békés időben s kollegiális tanácskozás soha. Óriási feladat! Hátam borsódzik tőle. Mondd, tisztelt barátom magadra vállalod-e" — fordult Csányhoz. De a szász kérdésre is visszatért ebben a levélben. „Pénzszűkében vagyunk. A szászokat mindenesetre fizettesd meg becsületesen, kétmiliót fizessenek. Felét sarc gyanánt, felét mint kényszerített kölcsönt, unus pro omnibus, omnes pro uno. Ha vonakodnak, egzekváltasd. Konfiskációért folyamodtak a gazok? — Ezért lakolniok kell, magok mondák ki magokra az ítéletet" — fenyegetőzött.

66 Április 5-én pedig Csány március 27-i (elveszett) levelére válaszolva fejtette ki nemcsak a szászok megsarcolásával kapcsolatos elgondolásait, hanem az amnesztiával kapcsolatosakat is. „Az amnesztiára nézve már egy korábbi levélben kifejezem az országgyűlés által is helyeslett nézetemet, de én nem vagyok barátja a hazának hasznos szolgálatokat tett érdemes férfiak dezavuírozásának, azért Bem altábornagy amnesztiáját egyszerűen visszavonni nem óhajtom, de igenis annak káros következményeit annyira mérsékelni, mennyire a státus java ezt okvetlenül megkívánja — azért is az amnesztia ülí Kossuth — Bem József. Debrecen, 1849. március 22—23. Eredetije német. Magyar fordítását közli: Makray Aladár: Kossuth Lajos levelei Bem altábornagy hoz 1849. évi márcz.—jún.-ig. Pest, 1870. 5—14. 63 Kossuth — Csány. Debrecen, 1849. március 23. OL H 103. Közli KLÖM XIV. 702—703. 64 Kossuth — Csány. Tiszafüred, 1849. március 28. OL H 103. Fogalmazványa OL H 2. OHB 1849:4188. Közli KLÖM XIV. 753—754. 65 Csány rendelete. Nagyszeben, 1849. március 23. Közli Kővári i. m. 161—163. Gií Kossuth — Csány. Eger, 1849. április 1. OL H 103. Közli KLÖM XIV. 782—784.