Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

IV. Katona Tamás: Csány László erdélyi főkormánybiztos (1849.január—május)

totta a fosztogatást, és mindjárt március 12-én kiáltvány intézett a város lakosaihoz. Felszólította őket, hogy ünnepélyesen vonják vissza az orosz segíségért való folyamodást. (Március 26-án, tehát már Csány szebeni tartózkodása idején meg is jelent Simon Schreiber ideiglenes polgármester, Friedrich Schelk er aljegyző és Traugott Binder ideiglenes hitszónok aláírásával az engedelmességet fogadó és ,,az orosz hatalom mindennemű beavatkozása ellen forma szerint és ünnepélyesen tiltakozó" nyilatkozat/

10 Bem elrendelte a hivatalnokok szabad választását, és a múltra nézve megint csak amnesztiát hirdetett, sőt március 14-én arra is felszólította a nagyszebeni hírlapkiadókat hogy újságjaikat továbbra is jelentessék meg. „Én semmi korlátokat nem szabok nekik, nyomathatnak, amit tetszik, s amiért felelősök lehetnek. Csakhogy becsületes, értelmes embereket válaszának szerkesztőknek."

4tí Szeben bevételének híre a március 14-ről 15-re virradó éjszakán, fél háromkor érkezett meg Kolozsvárra. Ha a hírvivő egy kicsit jobban iparkodik, az a futár — nem akárki, Petőfi Sándor honvéd százados —, aki Csány március 14-i jelentését külön kocsin Debrecenbe vitte, és nem sokkal éjfél után indult útjára, megvihette volna a győzelmi híradást is.

47 Ezt Csány március 15-én küldhette csak el, mintegy ünnepi ajándékul. „Számolásom csalt — nem hittem Szeben bevételét ily közelben, az ősz bajnok bennünket meglepett" — kezdte levelét, és mellékelte hozzá a Kolozsvárt nyomatott és az Örömhír szóval kezdődő lelkesítő falragaszt is/'

8 Kossuth ezekben a napokban nem Debrecenben tartózkodott, hanem Vetter altábornagy cibakházi főhadiszállásán, a magyar főhadsereg eredménytelen támadási kísérletét kísérve szemmel. Bem természetesen közvetlenül Kossuthnak is küldött győzelmi jelentést, és ez hamarabb érkezett meg, mint Csány levele/'

!) Bem jelentésének a szászokra vonatkozó kitételei valósággal kétségbe ejtették Kossuthot. Március 17-én éjfélkor hosszú levelet írt Bemnek, Csányt kérve meg az írás lehetőleg személyes továbbítására. A Csánynak szóló kísérőlevélben röviden csak ennyit mondott: „A szászok irányában irtózatos energiával kell fellépni, ezt kívánja borzasztó honárulásuk és az ez 48 Bem kiáltványa Szeben lakosaihoz. Nagyszeben, 1849. március 12. Közli Kővári 1. m. 157—159. A szebeni tanács tiltakozása az orosz intervenció ellen. Nagyszeben, 1849. március 26. Közli Kővári i. m. 163. * Bem hirdetménye. Nagyszeben, 1849. március 14. Közli Kővári i. m. 159. 47 Szép tanulmányban tisztázta a kérdést Bözödi György — Hatvány Lajost is kiigazítva. Bözödi György: Petőfi egy napja. In: 1848. Arcok — eszmék — tettek. 277—287. 48 Csány — Országos Honvédelmi Bizottmány, Kolozsvár, 1849. március 15. OL H 2. OHB 1849:3443. 49 A hír az 1849. március 16-ról 17-re virradó éjszaka jutott el Kossuthoz a cibakházi főhadiszállásra. Vukovics Sebő ezt írja róla emlékirataiban: „Cibakházán a szállások dolgában szűkebben voltunk, mint akárhol addig s azóta. Én Kossuthtal egy szobában háltam, hol még Obonyai orvos is a földön feküdt. Egy éjszaka futár érkezése vert fel bennünket álmunkból, mi egyébiránt éjjelenként kétszer-háromszor is történt. Mint felvertek bennünket, én elaludtam ismét, s Kossuth bebocsáttatá a futárt, s a dépeche-et átvevé. Egyszerre felkiált ágyában: — Szeben be van véve!" (Vukovics Sebő visszaemlékezései 1849-re. Sajtó alá rendezte Katona Tamás. Bp. 1892. 20.)