Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
III. Hermann Róbert: Csány László, mint a feldunai hadtest kormánybiztosa (1848. szeptember 29.—1849. januar 18.)
lyi Ferdinándot nevezte ki Görgey táborába kormánybiztosul. Január 15-én Perczel kapott támadási parancsot. Ismét szóba került a fővezér kinevezése. Kossuth először Bemre gondolt, de mivel a tábornok előbb be akarta fejezni Erdély megtisztítását, nem vállalta a fővezérséget. Ezután Vetter neve került szóba. Csány is úgy vélte, Vetter talán hajlandó lenne elfogadni ezt a posztot. A magyar szabadságharc nagy szerencsétlenségére azonban január 18-án Debrecenbe érkezett Henryk Dembinski altábornagy, s Kossuth ezután előbb függőben hagyta a fővezéri kinevezést, majd január 21. után kiadott intézkedéseiből egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Dembinskit szándékozik megtenni fővezérnek. 185 Közben Csány jogállásával kapcsolatban is kérdések merültek fel. Budapest feladása után nem lehetett többé a főváros teljhatalmú kormánybiztosa; Görgei hadtestét önszántából hagyta el, s nemigen akart visszatérni oda. Emellett január eleje óta betegeskedett; Kossuth is erre hivatkozott akkor, amikor Luzsénszkyék kinevezését megírta Szemerének. Biztosi hatóságát tehát egyelőre Debrecenben gyakorolta. Kossuth is számított a segítségére, de betegsége miatt lehetetlent nem kívánt tőle. Ezért határozta el, hogy az ország összes kormánybiztosai felett teljhatalmú kormánybiztossá teszi meg. Erre utalt már a Görgey táborába küldött két kormánybiztos kinevezési oklevelében is az a kitétel, hogy jelentéseiket az OHB-nak és Csánynak küldjék. E kinevezésre némi alapot adott Csány december 31-i felhatalmazásának azon kitétele is, hogy „hol tábor volt, van és lesz, . . . országos teljhatalmú biztosi hatóságát egész mértékben gyakorolja". Egy ilyenfajta értelmezés lehetősége benne volt Csány január 3-i körlevelében is: ,,. . . a törvényes kormány tehát a fővárosból elköltözvén, engem rendelt budapesti képviselőnek". S így értelmezte ezt pld. Beniczky Lajos bányavidéki kormánybiztos, aki 1849. január 8-án hosszú jelentést intézett Csányhoz a bányavidék állapotáról, holott korábban nem tartozott Csány alárendeltségébe. A terv azonban végül is terv maradt. Csány január 18-án benyújtotta kormánybiztosi számadását eddigi költségeiről. Egy aznap írott leveléből úgy tűnik, hogy már ekkor szóba kerülhetett erdélyi biztosi kinevezése. Beöthy Ödön ugyanis már hetek óta könyörgött Kossuthnak, hogy váltsa fel őt valaki más185 Csány január 18-i levele: ÖL Kossuth 487. Közli W III. 73. o. Az OHB intézkedései: KLÖM XIV. 6. o. 1. jz., 72—73., 120—123. o. A Perczelnek küldött támadási parancs: Hermann 1986. 323. o. Bem fővezérsége: KLÖM XIV. 70. o. Vetterére ld. Csány hiv. levelét.