Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

III. Hermann Róbert: Csány László, mint a feldunai hadtest kormánybiztosa (1848. szeptember 29.—1849. januar 18.)

lyi Ferdinándot nevezte ki Görgey táborába kormánybiztosul. Január 15-én Perczel kapott támadási parancsot. Ismét szóba került a fővezér kinevezése. Kossuth először Bemre gondolt, de mivel a tábornok előbb be akarta fejezni Erdély megtisztítását, nem vállalta a fővezérséget. Ezután Vetter neve került szóba. Csány is úgy vélte, Vetter talán hajlandó lenne elfogadni ezt a posztot. A magyar szabadságharc nagy szerencsétlenségére azonban január 18-án Deb­recenbe érkezett Henryk Dembinski altábornagy, s Kossuth ezután előbb füg­gőben hagyta a fővezéri kinevezést, majd január 21. után kiadott intézkedései­ből egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Dembinskit szándékozik megtenni főve­zérnek. 185 Közben Csány jogállásával kapcsolatban is kérdések merültek fel. Buda­pest feladása után nem lehetett többé a főváros teljhatalmú kormánybiztosa; Görgei hadtestét önszántából hagyta el, s nemigen akart visszatérni oda. Emel­lett január eleje óta betegeskedett; Kossuth is erre hivatkozott akkor, amikor Luzsénszkyék kinevezését megírta Szemerének. Biztosi hatóságát tehát egyelő­re Debrecenben gyakorolta. Kossuth is számított a segítségére, de betegsége miatt lehetetlent nem kívánt tőle. Ezért határozta el, hogy az ország összes kormánybiztosai felett teljhatalmú kormánybiztossá teszi meg. Erre utalt már a Görgey táborába küldött két kormánybiztos kinevezési oklevelében is az a kitétel, hogy jelentéseiket az OHB-nak és Csánynak küldjék. E kinevezésre né­mi alapot adott Csány december 31-i felhatalmazásának azon kitétele is, hogy „hol tábor volt, van és lesz, . . . országos teljhatalmú biztosi hatóságát egész mértékben gyakorolja". Egy ilyenfajta értelmezés lehetősége benne volt Csány január 3-i körlevelében is: ,,. . . a törvényes kormány tehát a fővárosból elköl­tözvén, engem rendelt budapesti képviselőnek". S így értelmezte ezt pld. Be­niczky Lajos bányavidéki kormánybiztos, aki 1849. január 8-án hosszú jelen­tést intézett Csányhoz a bányavidék állapotáról, holott korábban nem tartozott Csány alárendeltségébe. A terv azonban végül is terv maradt. Csány január 18-án benyújtotta kor­mánybiztosi számadását eddigi költségeiről. Egy aznap írott leveléből úgy tű­nik, hogy már ekkor szóba kerülhetett erdélyi biztosi kinevezése. Beöthy Ödön ugyanis már hetek óta könyörgött Kossuthnak, hogy váltsa fel őt valaki más­185 Csány január 18-i levele: ÖL Kossuth 487. Közli W III. 73. o. Az OHB intézkedé­sei: KLÖM XIV. 6. o. 1. jz., 72—73., 120—123. o. A Perczelnek küldött támadási parancs: Hermann 1986. 323. o. Bem fővezérsége: KLÖM XIV. 70. o. Vetterére ld. Csány hiv. levelét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom