Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
I. Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén
tásait kidolgozta és végsősoron a megye politikai irányvonalát meghatározta — ezeken az országgyűléseken még a hagyományos, konzervatív rendi-sérelmi programmal léptek fel Zala követei. 58 1831. januárjában azonban már az országgyűlési rendszeres munkálatokat felülvizsgáló zalai bizottság tagjává választották. 59 E bizottság vitái során lépett túl a helyi ellenzék több vezetője, köztük Csány is a korábbi sérelmi politikán, és „Zala vármegyének az Országos Kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei", amelyek már a fiatalabb Deák testvér, Ferenc elképzeléseit tükrözték, számos kiemelkedő reformjavaslatot fogalmaztak meg. 60 „A nemesség, amelynek itteni szelleme rossz, minden ellenállásra képes, csak hogy a kormányt zavarba hozza" — jellemezte a megye akkori légkörét egy kémjelentés, (amely arról is beszámolt, hogy Csány szigligeti barátja, báró Putheány József egy lengyel menekült tisztet rejteget). 61 Csány Deák Ferenc fellépésének hatására vált a szabadelvű eszmék zalai zászlóvivőjévé. Érdemi tevékenységét főként azután fejtette ki, hogy Ferencet 1833. áprilisában, alig néhány száz köznemes jelenlétében „közmegegyezéssel" Zala országgyűlési követévé választották. 62 Ettől kezdve Csány meghatározó egyénisége lett annak a csoportnak, amely a megye eredetileg konzervatív alaputasítását Deák Ferenc kérésére és sugallatára fokról-fokra, lassan szabadelvűvé változtatta, és ezeket a módosításokat a megye közvéleményével elfogadtatta. 63 A megye reagálását, és a reformtervek sorsát illetően azonban Csánynak sem voltak illúziói. „Mikor lészen megyénkben tökéletes nyugalom? S mikor a jobbak között is őszinte barátság? A mi életünkben nehezen, s talán későbben sem" — írta még 1832 februárjában barátjának, Séllyey Eleknek. 6 ' 1 Alig néhány hónappal Deák Ferenc követté választása után valóban súlyos belviszály ütötte fel a fejét Zalában. Deák Antal után 1832-ben követté választott társa, Zalabéri Horváth János is leköszönt, s a megüresedett követségre ketten is pályáztak: az inszurgens kapitányként feltűnt akkori másodalispán, Hertelendy Károly, és a megye református nemességének támogatását élvező tapolcai főszolgabíró, Kerkápoly István. (Aki már 1830-ban képviselte Zalát az országgyűlésen.) A választást megelőző korteskedések során (miután már a tisztújítások során is őmellette korteskedett) Csány Kerká58 ZML. Kgy. jkv. 1825:2320., 1830:243., Degré Alajos: Zala megye reformkori követutasításai. In: Levéltári Közlemények. 44—45. évf. 1974. 145—146. o. 59 ZML. Kgy. jkv. 1831:4. 60 ZML. Országgyűlési iratok, 1832.: Degré 1974. 156. o.: Barta István: A fiatal Kossuth. Bp. 1966. 124., 153., 158—159., 163., 165—166., 169. o.; Csizmadia Andor: A polgári államépítés Deák Ferenc politikai nézeteiben. In: Csizmadia Andor: Jogi emlékek és hagyományok. Bp. 1981. 309—312. o. Szabó Béla: Zala megye politikai állásfoglalásai a reformok ügyében. 1830—1848. Kézirat 16—21. o. (ZML. Kézirattára) vö. Gergely András: A magyar reformellenzék kialakulása és megszilárdulása (1830—1840.). In: Magyarország története 1790—1848. Bp. 1480. 2. köt. 690—696. o. 61 Gavra József: Osztrák kémjelentés Zala megyéből 1834-ben. In: Magyar Katonai Szemle II. évf. 1932. 4—6. sz. 6. füzet. 206—207. o. G2 Ferenczi I. köt. 78—79. o.; Sándor: 545—548. o. 03 Pesti Hírlap, 1843. június 22. (258. sz.) 417—418. o. Csány László: Válaszszó Zalából. Csány, jún. 8., vö.: Ferenci I. köt. 76—77. o.; Eisen 11. o. 64 ZML. Séllyey cs. lt. Csány László Séllyey Eleknek. Csány, 1832. febr. 11.
