Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
III. Hermann Róbert: Csány László, mint a feldunai hadtest kormánybiztosa (1848. szeptember 29.—1849. januar 18.)
hírt kapta, hogy az ellenség Érdnél már átkelt a Dunán. így leállította az előnyomulást, s intézkedett, hogy csapatai mielőbb keljenek át a Duna pesti oldalára. A hír alaptalan volt, de mire ez kiderült, a hadtest jó része már Pesten állott. Az elszállásolási nehézségek miatt Görgey már aznap megindította dandárait Vác felé, s január 5-re virradó éjjel utóvédje is elhagyta a fővárost. A kivonulás előtt a hadtest tisztikara még egy utolsó válságon esett keresztül. Az előző hetek eseményei miatt a magasabb beosztású volt cs. kir. tisztek nagy része, dandár-, ezred- és zászlóaljparancsnokok többsége kilépett a szolgálatból. Ez volt a hadtest tisztikarának legnagyobb, de egyben utolsó válsága, s ezzel ért véget a már 1848 októberében megkezdődött tisztulási folyamat. Január 3-án délután 4-kor Csány örömmel hallotta a tétényi győzelem hírét. Kedvező hírek érkeztek Lipótvár alól is; Battó Bálint biztos (egyébként alaptalan) jelentést küldött a várőrség december 30-i győztes kitöréséről. Csány sietett mindkét hírt falragaszokon tudatni a közönséggel. Ugyanezen a napon megtiltotta a magánszemélyeknek a Lánchídon való átkelést; ugyanígy a fehér zászlók kitűzését; a nyomdatulajdonosoknak azt, hogy az ő aláírása nélkül bármit kinyomtatni merjenek. Ez utóbbi intézkedéssel valószínűleg az álhírek terjedését akarta megakadályozni. Intézkedett a hadsereg körül mutatkozó rendetlenségek meggátolásáról is. Perczeit arra kérte, akadályozza meg, hogy a katonák átjárjanak Pestre; Vettert pedig a hadsereget elhagyni akarók feltartóztatására hívta fel. 178 Csány január 4-én kapta meg Kossuth újabb, január 3-án Szolnokon írott levelét. Az elnök azt a hírt kapta Pestről, hogy Görgei ,,több óra óta keresi az ellenséget, hogy merre van, és nem találja". Felháborodott hangon kritizálta tehát Görgei egész hadvezetési metódusát, majd így folytatta: „Én nem hiszem, nem hihetem, hogy ez igaz legyen; nem hihetem, hogy ennyire menjen egy vezér gondatlansága, ki iránt annyi bizalommal viseltettem, nem hiszem, nem hihetem, — lehetetlennek, nyomorult pletykának nyilatkoztatom. De ha mégis igaz találna lenni, úgy én országos biztos urat következőkre utasítom: — 1. hogy Vetter tábornok a fővezérséget azonnal vegye által, — 2. hogy seregünk pihenés nélkül üldözze az ellenséget, — 3. hadi törvényszék tartassék az egész eljárás felett, s annak pronunciációja kihirdetés előtt velem közöltessék". Csány igyekezett megnyugtatni Kossuthot. Közölte vele a tétényi győzelem hírét, hozzátéve, hogy „ha ezt használnók okosan, úgy több napokig szabad a főváros". De mivel a megállapított tervtől eltérni nem lehetett, „a győzelemnek rezultátuma nem lőn". A levél további része fényt vet Csány lelkiál178 Csány hirdetménye: Nóvák 299. o. Kossuth levele: KLÖM XIV. 17—18. o. Csány levele: ÖL Csány NIF d. n. Némileg más olvasatban ld. Barta 1955. 84. o. A tétényi csata és a tisztikar válsága: Hermann, 1988. 254—256. o. A csata félbeszakításának okára ld. GA I. 279. o. Klapka ezzel szemben úgy emlékezik vissza, hogy Vetter támadási parancsot adott volna. Der National-krieg in Ungarn und Siebenbürgen — Leipzig, 1851. I. 4. 124. o. Csány aznapi nyomtatványait ld. OL R. 32. 1848—49-es és emigrációs nyomtatványok, d. sz. OSZK Kisnyomtatványtár d. sz. OL Csány IF 835. A tétényi ütközetről szóló hirdetést közli a Csány-emlékkönyv. Szerk. Borbély György. Zalaegerszeg, 1906. 26. o. Ennek hatásáról plasztikus leírást ad: Jósika Miklós: Egy magyar család a forradalom alatt. 3. kiad. Bp. 1987. II. k. 312—313. o. Levele Perczelhez és Vetterhez: OL Csány F. Ikv. 813., 819.
