Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
III. Hermann Róbert: Csány László, mint a feldunai hadtest kormánybiztosa (1848. szeptember 29.—1849. januar 18.)
Jellacic azonban nem tartotta meg a fegyverszünet feltételeit. Október 1-én főerejével Fehérváron át megindult Mór felé. Aznap már Sárkányban éjszakázott, másnap az utóvédje is elérte a sárkányi szorost, október 3-án pedig a sereg elővédje bevonult Győrbe. 4-én Jellacic elhagyta Győrt, s megindult Mosón felé. A magyar sereg csak október 3-án követte. Móga gyakorlatilag kettéosztotta seregét. Egy részét Perczel ezredes vezetésével Görgei Artúr őrnagy segítségére küldte; Begg őrnagy oszlopa Székesfehérvár—Mór irányába követte a bánt; Ivánka őrnagy oszlopa a Németegyháza—Bicske—Tata vonalon indult meg; Móga a főoszloppal október 4-én szintén Bicske felé indult. Az intézkedéseket az indokolta, hogy Mógának számolnia kellett azzal, Jellacic esetleg megkísérli megkerülni a magyar sereget, s a Bicske—Budaörs vonalon megismételni a főváros elleni támadást. Tekintettel kellett lennie Roth közeledő hadoszlopára is, s meg kellett akadályoznia, hogy Roth Jellaciccsal egyesülhessen. 2 Nem tudni, hogy Csány pontosan mikor értesült Jellacic oldalmenetéről. Október 2-ig több jelentést kapott arról, hogy Jellacic Mór felé vonult, s Székesfehérvár csaknem üres. Pázmándy Dénes, a képviselőház elnöke arról értesítette, hogy a fővárosból egy zászlóaljat küldtek Ercsibe, s egy 3—4000 főnyi önkéntes csapatot indítottak Budaörsre; a további mozdulatokat Csány határozza meg. Október 2-án kelt válaszában Csány még úgy vélte, hogy Jellacic csak átcsoportosította erőit, s újra támadni fog; aznap írott második jelentésében már arról tudósította Pázmándyt, hogy Jellacic Győr felé vonult. Űgy gondolta, hogy Jellacic a Morvaország felől betörő szlovák felkelőkkel akar összeköttetésbe lépni. Futárt küldött tehát Komáromba és Győrbe, hogy a veszélyre figyelmeztessen, s erre kérte Pázmándyt is. :i Másnap reggel 7-kor küldött jelentésében beszámolt Móga intézkedéseiről, délután pedig már a székesfehérvári felkelésről és az ottani horvát helyőrség lefegyverzéséről tudósíthatta Pázmándyt. Déli irányból már csak Roth közeledése nyugtalanította ; a helyzet pontosabb felmérése érdekében Székesfehérvárra küldte Balogh János képviselőt, hogy Begg ott állomásozó hadoszlopánál szerezzen híreket „Roth generális csapatjának mozdulatairól, hollétéről.'' Tudni akarta, nem fenyeget-e az a veszély, hogy Roth serege oldalról beleütközik a magyar sereg főoszlopába, ill. hogy Fehérvár környékén nincs-e más horvát haderő. A város és Fejér megye hatóságai ugyanakkor katonai segítséget kértek Roth közeledő hadtestével szemben/' Pázmándy október 3-án írott leveleiben többször is kérte Csányt, hogy a sereg a Felsőgalla—Tata útvonalon induljon Komárom felé, nehogy a Mór ill. Fehérvár felé vonuló magyar sereget megkerülve Jellacic a Mészáros-úton fe- Móga intézkedései: Görgey—Katona 284—285. o. A hadmozdulatok: Varga 215— 230. o. és Urbán 1982. 530—531. o. 3 A jelentések: OL Csány IBA isz. n. Pázmándy és Csány levelei és intézkedései: KLÖM XIII. 57—58. és 68—69. o.; Urbán 1982. 526—527. 4 Csány jelentése: KLÖM XIII. 81—83.; Utasítása Baloghnak: OL Csány NIF (Repetzky Ferenc kézírásában); A székesfehérvári felkelés: Varga. 146—154. o. Görgey—Katona 282—283. és 298. o. OL Csány IBA isz. n. d. sz. A város segítségkérése: uo. okt. 3. E napok összefoglaló történetére ld. még: Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848—1849. In: Fejér megyei történeti évkönyv 12. k. Székesfehérvár, 1978. 79—87. o.
