Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig
be Szabó Kálmánt, Pest megyébe Nyáry Pált küldte ki a népfelkeléssel kapcsolatos ügyek teljhatalmú intézésére. 36 'A szeptember 13-i rendelettel kapcsolatban egyértelmű: ha a Csány királyi biztosi hatáskörében rendelt megyék felelősek a népfelkelésért, akkor a felügyelet, felhatalmazásának jellegéből következően, Csányt illette meg a népfelkelés szervezését illetően is. A szeptember 17. és 19. között kiadott rendeletek azonban nem tisztázták Csány és a népfelkelési biztosok egymáshoz való viszonyát; az ország kormányzatát átvevő Országos Honvédelmi Bizottmány viszont szükségesnek látta a kérdés rendezését. így került sor arra, hogy október 2-án a Bizottmány nevében Szemere utasította Sztankovánszky Imrét, Szabó Kálmánt, Hunkár Antalt, Halassy Edét, Sárközy Albertet, és a népfelkelési ügyek irányítását Vas megyében átvevő Vidos Józsefet, hogy tevékenységüket a nagyobb siker érdekében hangolják össze, a legfontosabb kérdésekben pedig Csány Lászlóval is feltétlenül vegyék fel a kapcsolatot. 362 Miközben a képviselőházban folyt a vita a népfelkeléssel kapcsolatban, Batthyány változatlan lendülettel adta ki azokat a rendelkezéseket, amelyeknek célja az ország védelmének megszervezése volt. 363 Ezek sorába tartozott az a szeptember 15-én Telekihez intézett rendelete, amelyben meghagyta a vezérőrnagynak, hogy Jellacicot ne engedje harc nélkül előrenyomulni, ha pedig ezt nem vállalná, adja át a parancsnokságot a rangban következő főtisztnek, és ha az sem vállalná, akkor a rangsor szerint lefelé haladva annak adja át, aki hajlandó a harc vállalására. 364 Ezt a rendeletet a miniszterelnök a szeptember 15-i délelőtti ülésen bemutatta a képviselőháznak, 365 az esti ülésen pedig ismertette a képviselőkkel Csány szeptember 14-én kelt jelentését, és javasolta, ho.sy a ház küldöttség útján kérje fel a nádort a dunántúli sereg vezérletének átvételére. Ez megtörtént, s a nádor a felkérésre pozitív választ adott; a ház pedig úgy rendelkezett, hogy Asztalos Pál, Bónis Sámuel és Perczel Mór képviselőket nemzetgyűlési biztosokul kiküldi „Csányi László kormánybiztos . . . hatalmát csorbítatlanul hagyván", hogy „a törvényhozás teljes hatalmának alapján" kövessenek el mindent a védelem hatékonyabbá tétele érdekében. 3,66 Az ülésen lezajlott vitából — noha ezt expressis verbis nem mondták ki — nyilvánvaló, hogy Asztalosok feladata elsősorban a nádor ellenőrzése volt, amivel Batthyány is kétség kívül egyetértett. Mindenesetre sietett tudatni Csányval: „Azok az egyének, kik az országgyűlés által a dunántúli táborba küldet361 OL Me. 1848:633, 1848:639, 1848:678. Vö.: Varga 1953. 47., Aradi 78. 141. számú jegyzet, Urbán 1986/a. 677. sk. 362 OL Me. 1848:814. Vö.: Varga 1953. 216. Batthyány szeptember 19-én tájékoztatta Csányt a biztosok kiküldéséről, s megküldte névsorukat is, de feladataikról csupán annyit írt, hogy „Minden megyében, mellyek veszély által fenyegettetnek. népfelkelést rendeltem, s mind ennek, mind a toborzásnak célszerű létesítése végett kormánybiztosokat neveztem." (OL Csány ir. Komáromban lefoglalt iratok. 240. szám.) 363 Erről 1. részletesen: Urbán 1986'a. 662. sk. 3G4 A rendelet másolatát és a Csánynak szóló levelet, amellyel a miniszterelnök megküldte a fenti másolatot 1.: OL Csány ir. Komáromban lefoglalt iratok. 250. szám. Vö.: Barta 78., Aradi 67. sk.. Urbán 1986'a. 664. 363 Beér—Csizmadia 231., 1. még: Barta 78., Urbán 1986'a. 667. 3fi6 Beér—Csiz.m.adia 232. skk.. KLÖM XII. 956. L. még: Varga 1953. 119., Barta 77. sk., Aradi 68., Urbán 1986/a. 667. sk., Gergely 1987/b. 459. sk.
