Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

I. Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén

tarn be, igen szép lett, magnak is jó. Darabulhatom, ha sokallani fogod, haza jöveteledkor is le kaszáitathatod. Az a legnagyobb baj, egy embered sem tudja, minő tarló földeidet akarod fölszántatni. Kérlek édes öcsém, tudósíts, én ugyan addig is Molnárházit, Kishidit fogom szántatni. Birkáidnak is semmi bajuk nincs, és az aklod 9 nap múlva megkészül, kőmíves mester maga mondotta".5 László (csakúgy mint sokan kortársai közül) az akkor még nyereségesnek látszó külterjes gazdálkodást, kiváltképp a juhtenyésztést fejlesztette. 10 évvel birtokainak átvétele után, 1328 nyarán már tekintélyes, 720 állatot számláló juhnyájjal dicsekedhetett! (A nyáj megoszlása: 282 db anya, 96 db nőstény ,,tokló", 82 db nőstény bárány, 15 db öreg ürü, 86 db ürü ,,toklyó" és 44 db bárány.)

20 A gazdálkodás lehetőségeit persze nagymértékben megszabta és korlátozta a birtokok fekvése és minősége. A Zala folyó völgyében (részben árterében) fekvő földeknek csak töredéke volt alkalmas a szántóföldi művelésre, a nagy kiterjedésű rétek, legelők és erdők inkább az állattenyésztésnek kedveztek. A kortársak így értékelték e területet : ,,A Csányi birtok keleti része lapályos, sőt a Zala mentében posványossá fajul, nyugati része pedig északról dél felé vonuló hegyhátakat képez, melyek itt-ott vízmosások által rongálvák. A rétek vízrohamoknak vannak kitéve. (...) Az összes birtok nagy részének talaja sárga agyag homok, agyag altalajjal, néhol pedig követeg altalajjal, a lapályos részek talaja pedig fekete agyagos homok (...). Fő közlekedési útja Csánynak a Szent Grótról Nagykanizsára vezető országút, mely a belsőséget érinti, piacai: Keszthely, de legfőképp Nagykanizsa. Hátrányára szolgál (...), hogy szakadatlan kapcsolatban lévő egészet nem képez, hogy kezelését ez rosz karban lévő útak nehezítik. Az erdők elaggott s nagyobb részben csonka tölgy-, bük és gyertyán fából állanak (...). A belsőségben találtatik mintegy 100 db értékesebb alma-, körte-, szilva s egyéb gyümölcsfa."

27 Csány László birtokainak szerkezetét, és jövedelmeinek arányait megközelítő pontossággal mutatják az 1835-ös (legrészletesebb) nemesi vagyon-öszszeírás adatai: 23 OL. H. 103. 21. cs. Csány István Csány Lászlónak Alsó Csány, 1828. július 11. ü

Uo. Keltezetlen iratok. László sajátkezű feljegyzése. A juhtenyésztés korszerűtlenségéről: Ungár László: A magyar nemesi birtok eladósodása 1848 előtt. In: Századak 1935. 1—3. sz. 41—42. o. -'ZML Letenyei cs. kir. szolgabíróság iratai: 6/1855. A csányi birtok becslési jegyzőkönyve 1860. (másolat) vö. Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban. (Zalai Gyűjtemény 23.) Zalaegerszeg, 1986. 96. o.