Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig

Csány augusztus elején, legalább a költségek kímélése végett kénytelen volt úgy rendelkezni, hogy miután a megyék többsége a két hetes szolgálati idő mellett foglalt állást, a váltásra küldött nemzetőrök részére a napidíjak folyósítása csak akkor kezdődjék, amikor már elfoglalták állomáshelyeiket, s addig tartson, amíg az elvonulás meg nem kezdődik.

230 Néhány megye ismételt kérésére augusztus 11-én hozzájárult ahhoz, hogy a hatóságok a legközelebbi váltás alkalmával is csak két hétre mobilizálják a nemzetőröket, de nemtetszésének is hangot adott ezzel a szisztémával kapcsolatban, s kifejezte azt a reményét, hogy a következő kiindításkor már szakítanak ezzel a teljesen célszerűtlen megoldással.

237 A nemzetőrök mobilizálásával kapcsolatos addigi gyakorlat tarthatatlanságát hangsúlyozta augusztus 3-i, Vargha Lajos tapolcai főszolgabíróhoz intézett levelében is,

238 majd augusztus 17-én Baranya megyét hívta fel arra, hogy a nemzetőröket ne két, hanem négy hétre küldjék a táborba. Augusztus 21-én Sopron megyét kérte, hogy nemzetőrei „a körülmények által követelt időig" maradjanak a Drávánál; a következő nap Zalához intézett felhívást, s ebben azt szorgalmazta, hogy a szolgálati idő ne négy, hanem hat hétig tartson.

239 A" Zalához intézett felhívásban Csány azt is nyomatékosan meghagyta a megyének, hogy a rendes nemzetőrcsapatok kiállításával egyidejűleg az önkéntes nemzetőrség toborzását is folytassák. Az önkéntes nemzetőrség létrehozásának eszméje nem volt új,

2/i0 s láttuk: a hadügyminiszter július 25-i rendelkezése már nagyon határozottan ennek a megoldásnak az általánossá tételét szorgalmazta. Augusztus 13-án azután megjelent a miniszterelnöknek az a rendelete, amely előírta, hogy a törvényhatóságok „nemzetőrökből álló hadi erőt teremtsenek, mely önkéntesen ajánlkozó erős, egészséges egyénekből legyen alkotva, kik mindaddig, míg a harcz tart, vagy a haza szolgálata igényelni fogja, a kormány rendelete alá helyezik magukat". Az önkéntesek felfegyverzése, felszerelése, és alapkiképzésük megoldása ugyancsak a törvényhatóságok feladata volt.

2

''

1 A Dunántúl sajátos helyzete azonban további intézkedések meghozatalát is szükségessé tette. Augusztus 14-én a belügyminiszter intézett egy körlevelet Baranya, Somogy, Tolna, Zala, Vas, Veszprém, Sopron és Fejér megyék alispánjaihoz, valamint Pécs, Székesfehérvár, Kőszeg, Sopron, Ruszt és Kismarton szabad királyi városok elnökeihez. A várható horvát támadásra figyelmeztetve, arra utasította a címzetteket, hogy haladék nélkül jelöljék ki azokat a helyeket, ahová a háború megindulása esetén nemzetőreiket gyorsan össze tudják vonni, s arról is rendelkezett, hogy „tegyék magukat Csány L. k. biztos úrral oly folytonos kapcsolatba, hogy a veszélyről rögtön értesítethessenek". Csányt pedig arra szólította fel a miniszter, hogy az esetleges támadás hírét azonnal közölje az említett megyékkel és városokkal, gondoskodjék továbbá az „összevonulás és ellenállás 230 Aradi 39. 237 Uo. 38. sk. 238 Közli: Nóvák 48. sk. Vö.: Aradi 39. 239 Mindhárom levelet 1. : OL Csány ir. Nem iktatott fogalmazványok. 2

'<°L. ehhez: Urbán 1973. 178. sk. 241 Közlöny 1848. augusztus 14., Vö.: Varga 1953. 71. sk., Aradi 42., Urbán 1973. 176.