Bilkei Irén - Turbuly Éva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1555-1711 I. 1555-1609 - Zalai Gyűjtemény 29. (Zalaegerszeg, 1989)

Előszó

ni és személyi ügyekben döntöttek. Leggyakrabban határ, adóssági, zálog és kártérítési perek, továbbá leánynegyed és osztályperek, valamint jobbágyok visszakövetelése szerepelt a napirenden. Ide tartoztak a rágalmazások, testi és becsületsértések, hatalmaskodások, amelyek napjainkban már bűnügyekszámítanának. Büntető ügyekben, a hűtlenségi és felségsértési pereken kívül, a megye döntött minden, a területén elkövetett bűnügyben, kivéve azokat, amelyek a pallosjoggal bíró földesurak hatáskörébe tartoztak. A határ- és osztályvitákban, örökösödési ügyekben érdekes módon gyakran nem döntést vártak a törvényszéktől, csupán az eltérő vélemények, tiltakozások írásos rögzítését, bizonyítva számunkra az írott szó becsületét. Valószínű, hogy a zalavári és kapornaki hiteleshelyeknek a XVI. század harmadik harmadától már szüneteltetett tevékenységét helyettesítette ilyen módon a vármegye. • • • A szűkre szabott összefoglalóból érzékelhető talán, milyen sok és értékes információt tartalmaznak e jegyzőkönyvek. Értéküket növeli viszonylagos folyamatosságuk, és a szerencse, hogy a megyék többségével ellentétben Zalában már a XVI. század közepétől fennmaradtak. Feldolgozásuk, magyarra fordításuk régóta foglalkoztatja a történészeket és levéltárosokat. Tartalmukat — így jelentőségüket kevesen ismerik. Olvasási és nyelvi nehézségek miatt — hiszen döntő többségük latin nyelvű — nehezen kutathatók. Napjainkban a hivatásos történészek közül is egyre kevesebben vannak a szükséges paleográfiai és nyelvi ismeretek birtokában. Feldolgozatlanságuk miatt korszerű segédleteik egyáltalán nincsenek, korabeli mutatókkal is csak a XVIII. század végétől, a XIX. század elejétől látták el őket. így nehéz összeszedni az egy-egy kutatáshoz szükséges adatokat. Jellemző, hogy a kéziratban már meglévő Zala megyei Helytörténeti Lexikon sem dolgozta fel azokat. Az évszázados kötetek emellett minden egyes használattal tovább rongálódnak, pusztulnak, nem adhatók minden érdeklődő kezébe. A felsoroltak országos gondok, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia is méltányolt. 1984-ben a Pest Megyei Levéltárnak, mint a vállalkozás gazdájának juttatott egymillió forint lehetővé tette a munka országos elindítását. Pest eddig öt kötetben, 1711-ig jelentette meg jegyzőkönyveinek regesztáit, a más levéltáraknak nyújtott pénzügyi támogatás az indító kötet költségeihez járult hozzá. A továbbiakhoz szükséges anyagiak előteremtése már teljességében az illetékes megyékre és leváltárakra hárul. Első kötetünk, amelyet remélünk több is követ, a Zalai Gyűjtemény sorozatban jelenik meg, közölve a megyénk közgyűléseinek és törvényszéki jegyzőkönyveinek 1555 és 1609 közötti regesztáit, azaz magyar nyelvű, nem teljes, de minden lényeges tartalmi adatot, az összes előforduló személy- és helynevet tartalmazó fordításait. A könnyű kezelhetőség érdekében a kötetet hely-, név- és tárgymutatóval láttuk el. (A mutatók a regeszták tételszámára utalnak.) • • * Zala megye közgyűlési jegyzőkönyveinek első kötete (levéltári jelzete ZML IV. 1. a. — 1.) jelen állapotában 390 számozott oldalon tartalmazza az /