Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)
Horváth D. Tamás: Lichtenvolner Ferenc keszthelyi ácsmester családja és gazdálkodása a XIX. század első felében
Előzmények: Az első ismert Zala megyei nyomda alig száz évvel Hess András budai nyomdája után Alsólendván működött, 1573 augusztusától 1574 májusáig. Vezetője a híres vándornyomdász, Hoffhalter Rudolf volt' 1 . Az ismert prédikátoríró, Kulcsár György három művét nyomtatta ki magyar nyelven 5 . A katolikus bécsi udvarnak nem tetszett a protestáns nyomda, s II. Miksa rendelettel mozdította el a Bánffy-birtokról az eretnek tipográfust. Hoffhalter Rudolf következő könyvét már Nedeliscen, Zrínyi György birtokán jelentette meg 1574. augusztusában. 6 Majd nem sokkal később az Alföldre, Debrecenbe költözött. A Muravidék első könyve Monyorókeréken jelent meg 1587-ben (a Manlius János által nyomtatott Agenda Vandalica), Muraszombaton pedig 1593-ban látott napvilágot először nyomdatermék 7 . Az ellenreformáció — hamarosan véget vetett a vándornyomdászok tevékenységének, s több mint 100 évig Délnyugat-Dunántúlon nem volt nyomda 8 . Az egész Dunántúlon alacsony a XVI—XVII. században a könyvnyomtató műhelyek száma. Ennek fő oka, hogy a protestáns nyomdászat igazából sohasem szilárdult meg itt, ugyanakkor az ellenreformáció központja Északnyugat-Magyarország volt. Sokáig jelentősebb katolikus nyomda sem működött e területen. (1672 és 1712 között például egyetlen nyomda sem működött a Dunántúlon 9 .) A dunántúli könyvnyomtatás csak a 18. század 2—3. évtizedében kezd fejlődésnek indulni. ((Ekkor létesítenek nyomdát Sopronban és Kőszegen is.) Az igazi kibontakozás azonban csak a század utolsó évtizedeire esik. A gazdasági helyzet stabilizálódása, javulása, valamint a művelődés fejlődése (pl. iskolaügy, az egyházi élet újbóli megindulása), ekkorra már szinte kikényszerí4 Hoffhalter Rudolfról és zalai tevékenységéről Id. TANTALICS i. m. 5 a) Az halálra való keszöletröl rövid tanossag, melyben az körösztien embernec, acki az Isten országát karia keresni, életénec rendi irattatic meg. Az Alsó Linduai Kultsár György Mester által a szent írásból és tudós Doctoroc írásiból szedettetett. (Lydae 1573.) b) Az ördögnec a penitencia tartó bűnössel való vetekedéséröl es az kétségbe essés ellen az reménségröl való tanusság irattatot az Also Linduai Kultsár György mester által. c) Postula, az az evangélimoknac mellieket esztendő által a keresztyénec gyöleközeteibe soktac olvasni és hirdetni, predicatio szerint való Magyarázattia... (Also Lynduan 1574.) 6 A nedeliscei horvát nyomdáról Zvonimir Bartolic írt részletes ismertetést (Sjeverno hrvatske teme — Cakovec, 1980. 5—24. p.) 7 Lásd bővebben: BRUMEN: i. m. H 1773-ban a pécsi Engel nyomda alapítási évében Zalához legközelebb nyomda Sopronban, Győrben, Veszprémben illetve Eszéken volt. A XVIII. századi könyvtermelés adataival kapcsolatban lásd bővebben: MARKOS Béla: Az 1712 és 1800 közötti magyar könyvtermelés adatai. = Magyar Könyvszemle. 87. évf. 1971/1. sz. 1—11. p. ,J A dunántúli viszonyokról bővebben lásd: PAVERCSIK Ilona: A dunántúli könyvnyomtatás a 18. században (1712-től 17'80-ig) Modinci Mogersdorf '86. 30. júnij—4. júlij. 1986. Maribor 1988. 169—177.. p.
