Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Horváth D. Tamás: Lichtenvolner Ferenc keszthelyi ácsmester családja és gazdálkodása a XIX. század első felében

A Lichtenvolner házaspár hagyatékának szerkezete forintban a teljes összeírt vagyon %-ában I. Ingatlanok 28 020 72,8 II. Ingóságok 10 440 27,2 Ebből: 1. Adóslevél 2 927 7,6 2. Bor hordóstól 4 244 11,0 3. A háztartás eszközei 838 2,2 4. Bútorok 693 1,8 5. Allatok 576 1,5 6. Nyersanyagok, munkaeszközök 539 1,4 7. Ezüst eszközök 256 0,7 S. Járművek és tartozékaik 203 0,6 9. Agynemű, ruházat 164 0,4 III. A teljes összeírt vagyon 38 460 100 Gazdálkodás Lichtenvolner Ferenc házasságkötése, majd apósa halála után, 35 éves korában, 1810-ben egy első osztályú ház és egy első osztályú mesterség birtokosának tudhatta magát. Mesterségéhez műhely nem szükségeltetett, hiszen az ácsmunkát — természetéből adódóan — az építkezés helyszínén, a megrendelőnél kellett elvégeznie. Otthonában csak szerszámait, illetve a nyersanyagot — épületfát, pallót, deszkát, lécet — kellett tárolnia. Éppen a lakóhely és a munkahely szétválása, s ez utóbbi gyakori változtatása, valamint a nagyobb mennyiségű faanyag szállítási igénye miatt a mesterség gyakorlásához is szüksége volt saját fogatra. Az ácsmunka ugyancsak természetéből adódóan jobbára szezonális munka, az építkezések a jó időhöz kötöttek, ritkán folynak télvíz idején. Ismereteink égető hiányossága, hogy mit sem tudunk Lichtenvolner Ferenc megrendelőiről. Feltételezhetjük azonban, hogy a külhonból érkezett, tapasztalt, s világlátott ácsmester igényesebb — esetleg uradalmi — megrendelők számára is dolgozhatott. Ezt a feltételezésünket alátámasztja adójának nagysága mellett az is, hogy mesterségét első osztályúnak minősítették. (Adója nagyságrendileg különbözött az egyszerű, hagyományos, helyi igényeket kielégítő keszthelyi ácsok adójától.) Lichtenvolner Ferenc életében a 35 éves korától 50 éves koráig, azaz 1810-től 1825-ig terjedő időszak a felhalmozás életszakasza volt. Ugyanakkor a családépítés is erre az időre esett, ekkor születtek gyermekei. Az ácstevékenység kiterjesztése egy — mégpedig elég szűk — határon túl értelmetlennek látszott. A helyi piac szűkössége mellett az ingatlanvásárlás felé terelte annak nagyobb biztonsága, illetve tekintélyt gyarapító hatása. Iparos munkássága zenitjén, 50 éves korában adózott először ingatlanjai után. Az ingat-