Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Szántó Endre: Rezi a szocialista Magyarország építésének első szakaszában (1950—1956)

Nem volt figyelembe véve a föld minőségét kifejező kataszteri tiszta jövedelem az adó megállapításánál. Bonyolultsága miatt nem tette érthetővé az adó kiszámítását. Dolgozó parasztságunk így nem tudta kiszámolni fizetendő adóját. Az új adórendelet jobban és arányosabban igazodik az egyes parasztgazdaságok jövedelmi viszonyaihoz, a földterület nagysága, minősége és művelési ág szeirnt. Érdekeltté teszi a mezőgazdasági lakosságot az árutermelés fokozásában azzal, hogy a magasabb terméseredményeket nem vonja magasabb adózás alá. A mezőgazdasági lakosság adóját nem a ténylegesen elért jövedelem szerint, hanem az átlagjövedelem alapján fix összegben állapítja meg. A rendelet szerint az állatok utáni adózás megszűnik. Igen nagy segítséget jelent az adókedvezmény, amelyet a TSZCS tagjai kapnak, abban az esetben ha táblás művelést folytatnak és beadási kötelezettségeiket közösen teljesítik. Húsz 11 u-kal fizetnek kevesebb adót, és ez is segíti a csoporttagok életszínvonalának emelését.

81 Lassan megkezdődött a kulákok rehabilitálása is. Az ötvenes évek elején több olyan középparaszt is kuláklistára került, akik földjének sem az aranykoronaértéke, sem pedig a föld területe nem érte el azt a nagyságot, amely ezt indokolttá tette volna. Ezeket már korábban rehabilitálták. Két kulák rehabilitálása azonban 1956 júniusáig késett. Az 1956. június 6-i községi tanács vb ülésén Cserép Viktor MDP titkár ismertette, „hogy az SZKP XX. kongresszusa határozatainak értelmében nálunk is szükségessé vált a kuláknak nyilvánított egyének kérdésének közelebbi megvizsgálása. Két személyt kezeltünk községünkben kulákként, Lancz Kálmánt és Bakos Pált." Miután az MDP titkár ismertette a két kulák 1950. évi és jelenlegi vagyoni viszonyait, Gelencsér Lajos vb-tag kért szót. Közölte, hogy hallgatta Rákosi elvtárs beszédét, és annak folytán az a véleménye, hogy mentesíteni kell a két embert a kulákság alól. A többi vb-tag egyetértésével szót emelt Lancz Kálmán mellett: „...mindig dolgozott, földterülete sem volt annyi, hogy listán szerepelhetett volna. Időszakonként ugyan volt cselédje, de nem volt különben, aki dolgozott volna a gazdaságban mellette, mivel egyik fia tanult, a másik meg kevésbé munkaképes. Van ugyan egy pap fia is, de ő csak azért let pap, mert az akkori rendszerben nem nagyon tudott volna paraszt származásánál fogva más állásba elhelyezkedni. Cselédjét rendesen fizette, nem zsarolta ki túlságosan." Bakos Pál kulákság alól mestesítése nehezebb dolog volt, mivel földterülete meghaladta a 25 kataszteri holdat, és tiszta jövedelme is a 450 aranykoronát. Nem tartott állandó cselédeket, inkább olyan elhagyatott, otthon nélküli személyeket fogadott be, akik amiért eltartotta őket, dolgoztak nála. Ezekkel az emberekkel emberségesen bánt, kizsákmányoló tevékenységet nem folytatott. Jelenlegi börtönbüntetésének is az az oka — mondta Torma Endre vb-elnökhelyettes —, hogy az akkori vb-elnök, Csányi István nevezettet tévesen tájékoztatta és uszította az ellenségeskedésre. Ezzel a véleménnyel Lancz Viktorné, az MDP volt titkára nem értett egyet. Szabó Imre, a járási tanács vb tagja is szót kért és közölte, hogy ő ismeri Bakos Pált, és nem tudta meggyőzni, hogy hajtson fejet a törvényes rendelkezéseknek. Kizsákmányoló volt, 81 RTTJ 1956. V. 13. Leposa József vb-elnök