Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Czigány László: Adatok a katolikus egyesületek zalai történetéhez a két világháború között

nyisége hátráltatja az iskolást és sokuk számára a betegséget és korai sírt jelenti ez a szegénység. A tanítóság adatai szerint még a tehetősebb helységekben is 20—25° o-ban oka a lábbeli fogyatékossága a mulasztásnak, a zalaegerszegi, a novai, a letenyei, az alsólendvai, a tapolcai járásban 60—80°o-os ez az ok. Van iskola (Kissziget stb.), amelyben 90° o-ot éri el ez az ok. Egyetlen réteg sem annyira fontos a nemzet jövőjére, mint éppen ez a kor. A családvédelemtől hangos az ország, de tettek is kellenek".

99 Tevékenysége szerint a nőmozgalmak közé tartozott a Szociális Missziótársulat, amely azonban inkább a harmadrend típusához állt közelebb, így több volt mint katolikus karitatív egylet. A Társulat azért alakult, hogy a közösség kivegye részét a szociális igazságtalanságok enyhítéséből. A keszthelyi szervezet 1935-ben karácsonyi segélyben részesített 81 családot és 15 magányos öreget. Ezen kívül majdnem száz iskolás gyerek kapott felsőruhát, cipőt és télikabátot.

6

'

1 A Szociális Missziótársulatnak Nagykanizsán és Zalaegerszegen működött még szervezete. Nagykanizsán a Társulatnak 1917 végétől volt világi csoportja (csecsemő- és gyermekvédelmi szakosztálya működött különösen hasznosan), a nővérek tíz évvel később telepedtek le a városban.

1

'

1 A Katolikus Népszövetség szervezetei jóformán minden községben megtalálhatók. 1908-ban jött létre a zalaegerszegi plébános szervezésében a járás papjainak közreműködésével a Katolikus Népszövetség. Bevallott célja „a hátramaradott népet szükség esetén védelmezze, hogy jó olvasmányokat adjon a kezébe, s esetleg más úton is elősegítse az iskoláztatást s tanácsokat adjon."

62 A katolikus egyház befolyása a túlnyomóan katolikus (1935-ben 91,6%) Zalában rendkívül jelentős és szerteágazó volt. Az egyház a legkülönbözőbb osztályhelyzetű, foglalkozású és mindkét nemű lakosságot be kívánta vonni valamilyen módon a katolikus közéletiségbe. A különböző társadalmi osztályokban más és más formában végezte a szervezést. Amíg a dolgozók és az ifjúság körében a tömegszervezeti jelleg volt a meghatározó, addig a vagyonosabbak körében a karitatív jellegű társas-köri szervezeti forma volt a gyakori. Ugyanakkor ez a hatás nem volt egyértelmű és egyenlő erejű a társadalom különböző rétegeiben. A húszas években inkább a diákság és a munkásság körében kívántak terjeszkedni, a harmincas évek megújuló katolicizmusa (Katolikus Akció) a tradicionális vezető rétegek mellett, sőt azokat bizonyos értelemben háttérbe szorítva — a bázisának számító falvak ifjúságát átfogó KALOT és KALÁSZ csoportokra építette politikáját. 59 Uo. az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve. •^Keszthelyi Katolikus Tudósító 1935, jan. 5. o. 61 Ferences, 1928. 62 Magyar Paizs, 1908. nov, 19. 2. o.