Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)
Czigány László: Adatok a katolikus egyesületek zalai történetéhez a két világháború között
szombathelyi egyházmegyében. 38 Minden egyházközségben, sőt minden nagyobb helységben volt fiók-, vagy test véregyesülete. Az Oltáregyesület gyakorlati segítséget is adott a szegény plébániatemplomok felszereléséhez, így 1928-ban az Országos Központi Oltáregyesület adományozott a zalaegerszegi Jézus Szíve templomnak 2 öröklámpát, 3 csengettyűt, 3 vállkendőt .. 39 A hitbuzgalmi egyesületek közé tartozott még a Rózsafüzér Társulat és a Jézus Szíve Szövetség, amely minden plébánián megtalálható volt, a Credo egyesület, amely foglalkozásra való tekintet nélkül a férfiakat szervezte. A nagykanizsai ferences rendház mellett működött az egyik leghatékonyabb Credo egyesület: 1925-ben 200 tagot számlált/' 0 A hitbuzgalmi egyesületek kategóriájába tartoztak a világi (harmad) rendek/' 1 Zalában a nagykanizsai ferences rendház szerzetesei körül szerveződött meg a harmadrend 120 taggal. Vidéken pedig Nagybakónak, "Újudvar, Felsőrajk, Tótszentmárton, Tótszerdahely, Nagyrécse és Gelse községben működött ferencesek harmadrendje/' 12 A keszthelyi karmelita harmadrend — egyetlen szám erejéig — lapot jelentetett meg Kármel Keszthelyi Harmadrendje címmel. B) Szociális és karitatív egyesületek A hitbuzgalmi jellegű egyesületek után egy másik csoportot képeznek az ún. szociális és karitatív egyesületek, amelyekből a Szent Vinde Társulat, a Szent Vince Szeretethölgyeinek Egyesülete és a Jótékony Nőegylet érdemel említést. A múlt század nyolcvanas éveiben alakult nagykanizsai Keresztény Jótékony Nőegylet 1923-ból fennmaradt alapszabálya magában foglalja a többi felekezeti jótékony nőegyesület céljait is, ezért ebből idézünk. Számukra fontos volt a „közjótékonyság gyakorlása, a szociális feladatok megvalósítása, különösen a megszervezése és kifejlesztése, a keresztény és nemzeti érzelmek a nő lélekben való ébrentartása és ápolása". Ezért anyagi és erkölcsi támogatást nyújtottak a helybeli jó erkölcsökről ismert keresztény szegényeknek, özvegyeknek és árváknak, elsősorban azoknak, akik hatósági támogatásban nem részesedtek. Gyermekvédelmi intézményeket létesítettek és fenntartásukról gondoskodtak anyagi támogatással, kulturális és jótékony célú előadások és estélyek rendezésével/' 3 Néhány évvel később, az 1926-ban tartott rendes közgyűlésen több intézmény és mozgalom kérésére az egyesület kiegészítette az :is MKA 463. o. :!!) Körlevelek 584. 1928. w Ferences, 1925. 41 A harmadrend szerzetes jelleggel rendelkező, rendi községekre tagozódó „rend", amelynek saját szabályzata, jelölt- és újoncéve van fogadalommal (engedelmesség a rendi vezető iránt, állapotbeli tisztaság és a szegénység megtartása), a szerzetesi ruhát helyettesítő vállruhával és a kötelező imádsággal. Hazánkban a bencéseknek, a domonkosoknak, a ferenceseknek, a kapucinusoknak, a karmelitáknak és a szervitáknak voltak harmadrendjeik. "Ferences, 1943. 43 ZML. Nagykanizsai Keresztény Jótékony Nőegylet 2060. 1923. aug. 1.