Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Czigány László: Adatok a katolikus egyesületek zalai történetéhez a két világháború között

szombathelyi egyházmegyében. 38 Minden egyházközségben, sőt minden nagyobb helységben volt fiók-, vagy test véregyesülete. Az Oltáregyesület gyakorlati se­gítséget is adott a szegény plébániatemplomok felszereléséhez, így 1928-ban az Országos Központi Oltáregyesület adományozott a zalaegerszegi Jézus Szíve templomnak 2 öröklámpát, 3 csengettyűt, 3 vállkendőt .. 39 A hitbuzgalmi egyesületek közé tartozott még a Rózsafüzér Társulat és a Jézus Szíve Szövetség, amely minden plébánián megtalálható volt, a Credo egyesület, amely foglalkozásra való tekintet nélkül a férfiakat szervezte. A nagykanizsai ferences rendház mellett működött az egyik leghatékonyabb Credo egyesület: 1925-ben 200 tagot számlált/' 0 A hitbuzgalmi egyesületek kategóriájába tartoztak a világi (harmad) ren­dek/' 1 Zalában a nagykanizsai ferences rendház szerzetesei körül szerveződött meg a harmadrend 120 taggal. Vidéken pedig Nagybakónak, "Újudvar, Felső­rajk, Tótszentmárton, Tótszerdahely, Nagyrécse és Gelse községben működött ferencesek harmadrendje/' 12 A keszthelyi karmelita harmadrend — egyetlen szám erejéig — lapot jelentetett meg Kármel Keszthelyi Harmadrendje cím­mel. B) Szociális és karitatív egyesületek A hitbuzgalmi jellegű egyesületek után egy másik csoportot képeznek az ún. szociális és karitatív egyesületek, amelyekből a Szent Vinde Társulat, a Szent Vince Szeretethölgyeinek Egyesülete és a Jótékony Nőegylet érdemel említést. A múlt század nyolcvanas éveiben alakult nagykanizsai Keresztény Jóté­kony Nőegylet 1923-ból fennmaradt alapszabálya magában foglalja a többi fe­lekezeti jótékony nőegyesület céljait is, ezért ebből idézünk. Számukra fontos volt a „közjótékonyság gyakorlása, a szociális feladatok megvalósítása, külö­nösen a megszervezése és kifejlesztése, a keresztény és nemzeti érzelmek a nő lélekben való ébrentartása és ápolása". Ezért anyagi és erkölcsi támogatást nyújtottak a helybeli jó erkölcsökről ismert keresztény szegényeknek, özve­gyeknek és árváknak, elsősorban azoknak, akik hatósági támogatásban nem részesedtek. Gyermekvédelmi intézményeket létesítettek és fenntartásukról gondoskodtak anyagi támogatással, kulturális és jótékony célú előadások és es­télyek rendezésével/' 3 Néhány évvel később, az 1926-ban tartott rendes köz­gyűlésen több intézmény és mozgalom kérésére az egyesület kiegészítette az :is MKA 463. o. :!!) Körlevelek 584. 1928. w Ferences, 1925. 41 A harmadrend szerzetes jelleggel rendelkező, rendi községekre tagozódó „rend", amelynek saját szabályzata, jelölt- és újoncéve van fogadalommal (engedelmesség a rendi vezető iránt, állapotbeli tisztaság és a szegénység megtartása), a szerzete­si ruhát helyettesítő vállruhával és a kötelező imádsággal. Hazánkban a bencések­nek, a domonkosoknak, a ferenceseknek, a kapucinusoknak, a karmelitáknak és a szervitáknak voltak harmadrendjeik. "Ferences, 1943. 43 ZML. Nagykanizsai Keresztény Jótékony Nőegylet 2060. 1923. aug. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom