Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Szarka Lajos: A Tihanyi-félsziget és a Balaton-felvidék az

SZARKA LAJOS: A TIHANYI-FÉLSZIGET ÉS A BALATON-FELVIDÉK AZ 1848—49-ES SZABADSÁGHARC UTOLSÓ HONAPJAIBAN 1849 májusában a tavaszi hadjárat fényes sikerei után a szabadságharc vezetőinek súlyos nehézségekkel kellett szembenézniük. Ezek a Buda ostroma miatti értékes időveszteségből és a várható orosz beavatkozásból adódtak. A kormány és a Görgey főparancsnok-hadügyminiszter által májusban kidolgozott s egymástól részleteikben eltérő haditervek Komáromra és a Duna bal partjára támaszkodtak. A kormány innen Ausztria szemmel tartására gondolt, Görgei pedig az Ausztria elleni támadásra kívánta itt összpontosítani az erőket. A politikai és katonai vezetés említett elképzelései egyaránt az időnyerést célozták, mindaddig míg a katonai sikerek, valamint az európai országok remélt fellépésének hatására létrejön a megegyezés Ausztriával. De fennállott a megegyezés elhúzódásának lehetősége is, amely a Dunántúl egy másik vidékének szánt a fenti elképzelésekhez kapcsolódó, fontos katonai szerepet.

1 A kormány 1849 május elején Debrecenben vetette fel a Balaton-felvidékre épülő védelmi rendszer tervét. Alapjául az a stratégiai elképzelés szolgált, hogy a döntő harcot a Dunántúlon kell megvívni, felhasználva a kedvező terep nyújtotta lehetőségeket és a hazafias érzelmű lakosság támogatását.

2 A terv a Bakonytól a Tihanyi-félszigetig húzódó sáncrendszer kiépítését célozta, amely különösen a harcok elhúzódása esetén bizonyulhatott hasznosnak. A védelmi rendszerben Tihanynak jutott a központi szerep, melyet a félsziget átvágásával szigetté kívántak átalakítani.

3 Ezt a lehetőséget a régebbi korok is felismerték. A félszigetet átszelő árok már 1416-ban szerepet játszott, melyen 1652-ben hajóval lehetett átkelni. A kétoldalt sáncokkal kísért árkot feltüntette a félszigetről 1781-ben készült térkép is, amely az árok és a Tihanyból Aszófőre vezető út kereszteződésénél őrtornyot is jelölt/

1 A kormány elgondolása tehát nem volt új, s arra irányult, hogy a tihanyi csatornát ismét megnyissák s védelmére sáncokat emeltessenek. 1 Görgey Artúr: Életem és működésem Magyarországon 1848-ban és 1849-ben. I—II. Bp. Európa 1988. I. Bevezető (írta: Katona Tamás) 62—68. p. 2 u. o. II. 152. p. -Hentaller Lajos: A tihanyi erőd. = Egyetértés 1899. 355. sz. (XII. 24.) 10—11 p. k Veszprém megye régészeti topográfiája. A veszprémi járás. (Szerk.: Éri—Kelemen —Németh—Torma) Bp. Akadémiai 1969. 194. p.