Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Molnár András: Kísérlet Csányi László perbefogására

hogy pedig Csány László úr a vallató pontokban felhozott ezen szavakat: hogy a „legvérengzőbb Tyranus alatt sem történtek olyanok, mint amelyek ezen szelídnek és felvilágosodottnak kigúnyolt 19-ik században történnek", éppen nem mondotta, úgy szinte a kormány tetteit „cégéres cinkosságoknak" nem nevezte, azt a tanu hozzá közel ülvén, és szavaira figyelmezvén, bizonyos tudományából határozottan vallja, sőt vallja még azt is, hogy Csányi László úr a fejedelem személyérül mindenkor legményebb tisztelettel emlékezett. A [negyedikre:] Csányi László úr előadott véleménye mellett ismételve szólott ugyan, de hogy azt makacsul nem vitatta, annyibul is bizonyosan vallja a tanu, mert világosan emlékezik, hogy tanácskozás közben Csányi László úr kijelentette azt, hogy ő véleményét erőltetni senkire sem akarja. Azt is tudja a tanu, hogy Csányi László úr javallottá, hogy a vármegj^e olyanokat nevezzen ezen küldöttséghez, kik a küldetést készek elfogadni. Azon kérdésre pedig; „minő értelemben mondattak ezek", megjegyzi a tanu, hogy mivel akkor, midőn 1836-ik [csztendjei október [harmadiki] közgyűlésben választmány küldetett ki, mely a pesti ifjak ügyében őfelségéhez járuljon, s ezen választmány november hónapban Bécsbe fel is ment, a kinevezett számos tagok közül sokan különféle okoknál fogva elmaradtak, s így a választmány kevés tagokkal állott, másodízben midőn a vármegye Pest vármegye levele következésében 1837-ik [esztend]ei május 29-ki közgyűlés, és így a helytartótanácsnak tilalmazó parancsa előtt ismét választmány neveztetett ki, többen a kineveztetett tagok közül megkérdezettek a gyűlés által, [hogy] ugyan a küldetést elfogadják-e (nehogy a számos választmány kevés tagokra olvadjon), így tehát most a tilalmazó parancs után is ilyen célból, és ilyen értelemben volt téve Csányi László úr javallata. Az [ötödikre:] A gyűlés számos tagokból állott, kik emlékezhetnek ezek közül a kérdésbeli dolgokra, azt a tanu nem tudja. Nyolcadik tanú báró Puteány József úr, Szigligeti lakos, 30 éves, r[ómai] kíatolikus], meghiteztetvén, vallotta: Az [elsőre:] Jelen volt. A [másodikra:] Tudja a tanu, hogy a kérdezett tárgyban többen szólottak, nevezetesen Deák Ferenc, Horváth János, Inkey Imre, Hertelendy Károly, és Csányi László táblabíró urak. Az egész beszedj eket, oly renddel, mint mondattak, a tanu elmondani nem tudja ugyan, de a tartott beszédekre figyelmezvén, azoknak értelmére, nemkülönben lényegesebb szavaira hogy emlékezik, hite és lelkiismerete szerint vallhatja, és ennek következésében a [harmadikra:] Ezen pont alatt érdeklett kérdésekre bizonyos tudományábul vallja a tanu, hogy Csányi úr sem oly értelmet, sem oly szavakat, melyek ezen kérdésben foglaltatnak, beszédjében fel nem hozott, és hogy sem a gyűlésekben, sem a privát társaságokban soha a fejedelem ellen, legkisebb megbántó szóval nem élt, sőt ellenkezőleg, mindég a legnagyobb tisztelettel és jobbágyi hűséggel említette. A [negyedikre:] Az itt felhozott kérdésekre, minthogy azok a valóval ellenkezőleg vágynak felvéve, azt vallja a tanu, hogy Csányi László úr csak ezen szavakat mondotta: noha a felségnéli esedezésben vétséget nem találhat, mégis a deputatio elküldése véleményét senkire erőltetni nem akarja, vélekedését azonban abban fejezi ki, hogy ha választmány küldetik, küldene a vármegye