Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)
Molnár András: Kísérlet Csányi László perbefogására
erősebb hangnemben: ha Kossuth felségsértő, akkor az őt támogató törvényhatóságok is felségsértést követnek el, s „ezáltal a Nemzetnek nagyobb része felségsértéssel vádoltatnék"! K Néhány nappal később a király dorgáló hangú válaszára megint csak tiltakozó felirattal reagált a megye, 15 csakúgy, mint az újabb, barsi törvénysértésre, melyet az augusztus 14-i közgyűlésen vitattak meg. 1G Zala május 29-i felírására szeptemberben érkezett meg a király érdemleges válasza, mely nagy felháborodást váltott ki. A szeptember 26-i ülésen sajnálattal kellett nyugtázni a megyének, hogy eddigi küzdelme semmilyen eredményre sem vezetett. A többi ellenzéki megyével összhangban most azt kérték az uralkodótól: mivel felírások és deputációk küldése útján „ezen sérelmekre nézve minden esdekléseink mellett is orvoslást ez ideig nem nyerheténk, az országgyűlést, hol ezek a törvényszabta úton legbiztosabban eligazíttatnak, minél előbb egybehívni méltóztassék . . . Az ellenzék „orcátlan" kezdeményezésére hónapokig semmi válasz nem érkezett, majd 1837. decemberében vallató parancsot küldött a nádor a zalai ellenzék egyik hangadója, Csányi László ellen. Ií. Kísérlet Csányi László perbefogására Nem véletlen, hogy a kormány Zalában éppen Csányi Lászlót kívánta „felségsértési" perbe fogni. Csányi már az 1830-as években is a zalai ellenzék egyik első embere volt. A megyei politikába (8 esztendős katonáskodás után) 30 éves érett férfiként kapcsolódott be az 1820-as évek elején. Bátyjával, Csányi Istvánnal együtt a tisztújítási és követválasztási küzdelmek egyik fő kortesévé vált, és hivatalviselés nélkül is a megye legtekintélyesebb politikusai közt tartották számon. A Csányi és Deák család (úgy is, mint egymásnak birtokszomszédja Alsó Csányban és Kehidán) szoros barátságban élt, Csányi László kezdetben a gyermekkori jóbarát, Deák Antal támogatója és követője volt a konzervatív rendi sérelmi politikában. Szabadelvűvé Deák. Ferenc hatás-Ara vlát, s az 1832—36-os országgyűlés idején szoros politikai együttműködés alakult ki az országgyűlési követ és a megyei kortesvezér között, amely hosszú évekre meghatározta Csányi politikai pályafutását. Ö vezette Zalában azt a maroknyi csoportot, amely a megye követutasításait (túllépve a megye korábbi konzervatív sérelmi politikáján) Deák elképzeléseinek, javaslatainak megfelelően szabadelvűvé módosította, s a pótutasításokat a megyegyűléséken elfogadtatta. Ettől kezdve a „teoretikus" Deák mellett Csányi volt a „kéz", aki a Deák által kidolgozott, tervbe vett reformok szükségességéről (korteskedésével, szónoklataival) igyekezett a megye nemességét meggyőzni. 18 A megyegyűléseken rendre Csányi mondta a legélesebb, legradikálisabb 14 ZmL. Acta Congr. 1837: 848—851. 15 ZmL. Acta Congr. 1837: 873—874. 16 ZmL. Acta Congr. 1837: 1603. 17 ZmL. Kgy. jkv. 1837: 2178. sz. 18 Csányi László politikai szerepéről általában: FERENCZI i. m. NOVAK Mihály: Zalavármegye az 1848—49. évi szabadságharcban. 2. bőv. kiad. Zalaegerszeg, 1906. 262—326. p., EISEN Gyula: Csányi László pályája. Arad, 1917., BARTA István: Kossuth és Csányi. In: Századok 1952. 3—4. sz.
