Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Hudi József: A balatoni fürdőkultúra a reformkorban

teljesen elégedettek, el kellett ismerniük, hogy „ez a legfényesebb, s legtöbb csin- és ízléssel készített fürdőintézet hazánkban.?'

45 Hiszen a vendég, ha módjában állott, a legmodernebb közlekedési eszközöket vehette igénybe, kényelmesen felszerelt szállodában lakhatott, orvosi ellátásban részesülhetett. Egyszóval: a telepen minden volt, amit a fővárosban otthagyott: postaház (postának és fogadónak álcázott bordélyház), gyógyszertár, kávéház és éttermek/

l(i Az unalmas délutánokat, estéket érdekesebbé tette a színház, melynek előadásait irdatlan sok lekicsinylő kritika érte. S költekezhetett ki-ki kedvére, mert üzletek sora várta. Csak az apátsági részen közel két tucat, árukkal megrakott üzlet kínálta áruit. Megvehette a legújabb bécsi divat szerint szabott ruhákat, az ékszerárusnál vásárolhatott hozzá illő ékítményeket, az üvegárustól vásárolt kristíi iypohárból ihatta a főforrás vizét, pipájába a legjobb hazai dohányt tömhette, s ha megszomjazott időközben, fagylalttal olthatta szomját. A legfrissebb külföldi és hazai lapokat a kávéház teraszán, napernyő árnyékában nézhette át aztán/" Éjszakai szállást ki-ki anyagi helyzete, ízlése szerint választhatott; aki megengedhette magának, a legújabb épületekben szállt meg egyszerre két, egymásra nyíló szobában, mások a régebbi épületben, vagy a még olcsóbb magánházakban (Postaház, Tallián-féle ház) laktak, helyhiány esetén azonban meg kellett elégedniük valamely takaros füredi vagy arácsi parasztházzal is. A reformkor utolsó évtizedében a fürdőtelepen már háromszáznál is több kiadó szoba várta a vendégeket/'

8 apátsági épület vendégszoba magánépület vendégszoba Nagyvendéglő 80 Esterházy-vendéglő 19 Régi fürdőház 14 Horváth-ház 105 Új fürdőház 46 Postaház 26 — Tallián-ház 10 összesen: 140 160 Ezekhez hozzá számíthatjuk még az emeletes gyógyszertárat, amelyben szintén több kiadó szoba volt, a füredi és környékbeli nyaralókat, présházakat, sőt még a parasztházakat is, amelyekben szintén sok vendég lakott. Csopakon és környékén nagyon sok Veszprém megyei és zalai tisztviselőnek, középbirtokosnak volt nyaralónak is beillő, több szobából álló présháza, melyben ^ Csatár y Ottó (= Telegdi Kovách László): Balatonfüred és tájéka. = Életképek 1845. II. 8. sz. (VIII. 23.) 244. 46 Antalffy Gyula: A reformkor Balatonja. Bp., 1983. 60—82. A szerző a korabeli sajtó alapján fest érzékletes képet a Balaton környékéről, így Füredről is. 47 Chepely József színes térképén (1840) jelöli is az utcai boltokat: a sétatértől északkeletre, az angolkert szélén 5, a későbbi kerektemplommal szemben 3 elárusítóhelyet tüntetett fel. = ZML XV. 3. a. T. 203. Écsy az 1850. évi számadásban 19 boltot és 5 sátrat sorol fel (nem számítva Szenté József péküzletét és a mészárszéket). A boltok közül a sétatérre nézett 8, az utcára 11. 48 Horváth: i. m. 19—-23. Mivel a vendégszobákat előre le kellett foglalni, előfordult, hogy a jómódú nemesek is a parasztházak valamelyikénél szálltak meg. V. ö. Pap Gábor: Történetek a mai időkről I. Székesfehérvár, 1822. 88. A parasztházakon kívül szállást adhattak a szőlőhegyi présházak tulajdonosai is.