Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)
Hudi József: A balatoni fürdőkultúra a reformkorban
panorámájában. ;! ' Széchenyi közreműködése nélkül ez aligha történhetett volna. 3. A fürdőélet A környező vármegyék lakosai a hat mellékút valamelyikéről, a Balatonmelléki vagy füredi országos „borkereskedő" útra térve közelíthették meg a fürdőhelyet. ;!lS Társadalmi státuszától, anyagi helyzetétől függően érkeztek ide: egyesek gyalogszerrel, mások parasztkocsin, a távolabb lakó úri vendégek postakocsin vagy saját hintójukon, személyzettel vagy csak kísérővel. ;!!) Aki Somcgyból jött, átkelhetett a fülöpi (boglári) vagy a tihanyi (szántódi) réven, s kocsival vagy gyalog folytathatta útját. A zalai, veszprémi részekről a balatoni útra fordulva, Alsóőrs vagy ellenkezőleg, Aszófő irányából érkeztek Füredre.'' 0 Vasárnaponkánt a környék népe is útra kelt, hogy az előkelő Savanyúvizet megcsodálja, a gyógyerejű forrás vizét megkóstolja. A fővárosból — PestBudáról — némileg körülményesebb volt az utazás. Az előkelőbb urakat saját hintó röpítette az áhított cél felé; a szerényebb keresetű értelmiségiek, hivatalnokok, a puritán erkölcsű kereskedők inkább a gyorskocsit választották, mely egy nap alatt tette meg az utat Füredig. Oberhauser János járata a pesti „Nagy Pipánál" várta az utasokat kedden, csütörtökön és szombaton reggeli 5 órakor, s már este 7 órakor Füreden volt velük. A gőzhajózás beindulásával 14 óráról 10 órára rövidült az út: Lobmayer gyorskocsija a pesti „Tigris" vendégfogadó előtt várakozott, s reggeli 6 órakor indult, délután 2 táján már Kenésén volt. Innen a 40 lóerős „Kisfaludy" alig egy óra alatt Füredre „röpítette" az utasokat, akik a nap hátralévő részét már a fürdőhelyi örömöknek szentelhették.' 1 ' A Bécsből érkezők, ha legrövidebb utat választották, Sopronból gyorskocsival előbb Keszthelyre utaztak, onnan gőzössel jöttek át Füredre. De megállt a gőzös 1847-ben Szántódon is, hogy a Somogy felől érkezőket, s Alsóőrsön, hogy a Veszprémből Füredre igyekvőket felvegye. VJ A Füredre érkező vendég már jó előre tájékozódhatott a várható szolgáltatásokról, hiszen az apátság meglehetős propagandát folytatott már a XVIII. század utolsó harmadától kezdve. A fürdőhely! orvosok is hivatali kötelességüknek érezték, hogy a hazai és a külföldi szaklapokban, folyóiratokban is37 1842-ben gr. Zichy Ödön szervezett „szépészeti társulatot''. Rákosi: Fürdői mozgalmak. Füred, júl. 5-kén. = Regélő 1842. 56. sz. (VII. 14.) 479., továbbá Adler József 1842. évi jelentése. = ZML IV. 1. b. 3007/1842. nov. 6. közgy. sz. i. A gőzhajózásról lásd Széchenyi István: Balatoni gőzhajózás. Pest, 1846., s ennek reprint kiadását (Szeged, 1983.), melyhez Zákonyi Ferenc írt eligazító utószót. 38 Bencze: i. m. 72. Francsics Károly veszprémi borbélylegény 1850-ben pl. fogadott kocsin viszi a családját a fürdőre. Gőzhajóval kirándulnak Badacsonyba. Francsics Károly: Kis kamorámban gyertyát gyújték. (Vál. és sajtó alá rend. Vörös Károly) Bp., 1973. 278—285. ;n Bencze: i. m. 72. 11 Horváth: i. m. 26—27. 42 Uo. 26., 76—83. v
