A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

A-szekció - Szigetvári György: Mi lesz veletek somogyi falvak ?

lakossága mintegy 5—15%-kal, az ennél kisebb községek viszont átlagosan 15—25%-kal is megcsappantak, megegyezően azon elmélettel, hogy a népességfogyás jelensége progresszív lefolyású, azaz minél kisebb a település, annál gyengébb a népességmegtartó képessége. Az elmúlt 10 évben a legnagyobb arányban fogyó somogyi falvak: — Libickozma —72,0% — Visnye —53,4% — Kőkút —38,7% — Rinyaújnép —38,2% — Somogycsicsó —35,4% A 200 főnél kisebbre zsugorodott falvak esetében kérdéses, hogy még önálló településnek tekinthetők-e? A megye legkisebb községei (1980): Patca 93 fő Kára 98 fő Rinyaújnép 115 fő Hosszúvíz 125 fő Libickozma 135 fő Nemeskisfalud 138 fő Kaposgyarmat 141 fő Főnyed 151 fő Porrogszentpál 159 fő Szorosad 159 fő Tikos 178 fő Gadács 185 fő Szentborbás 191 fő Sérsekszőlős 197 fő Azon községeink, amelyek a legnagyobb volumenben „járultak hozzá" a városok növekedéséhez: község tetőzés éve fő (max.) fő (1980) fő (különbözet) Somogyszil 1880 2763 1090 —1673 Nagybajom 1940 5467 3920 —1547 Karád 1950 3517 2254 —1263 Bárdudvarnok 1930 2642 1458 —1184 Nagyszakácsi 1910 1928 793 —1135 Berzence 1940 4185 3072 —1113 Bolhó 1930 2138 1040 —1098 Gamás 1950 2208 1146 —1062 Mike 1950 1856 804 —1052 Vése 1910 2087 1026 —1051 Szulok 1950 2034 998 —1036 Segesd 1960 4058 3054 —1004 Gyékényes 1930 2584 1584 —1000