A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

B-szekció - Csiszár Károly: Az aprófalvak létrejöttének gazdasági tételei Vas megyében

társadalmi változásokat, melyek településeink szerkezetére is nagy hatással voltak és vannak ma is. Eddig nem tapasztalt mértékben megindult a városok felé való áramlás és új központok alakultak ki az iparosítás függvényében. A településalakító tényezőkről: A természeti környezet nem szerves alkotója a településeknek, viszont alakító hatása kétségtelen, amely jól kimutatható falvainkban. A mezőgazdasági termelés kedvező vagy kedvezőtlen volta évszázadok óta befolyásolta a demográfiai folyamatokat, a falvak társadalmi, jövedelmi viszonyait, a faluképet stb. A természeti környezet ma is szoros kapcsolatban áll a települések számos elemével, különösen Vasban, ahol a kedvezőtlen természeti adottságú területek egyébként is hátrányosabb helyzetben vannak. Gondolok itt elsősorban a városok távolságára, az ingázás korlátozottságára, elaprózott településszerkezetre stb. így a természeti környezet felerősíti a társadalmi—gazdasági folyamatok különbözőségét. Megyénkben a természeti tájak között meglehetősen markáns határok húzódnak, a természeti környezet differenciáló hatása nagyobb az átlagosnál. A kedvezőtlenebb értékekkel rendelkező területek: — az Őrség, — a Vasi-Hegyhát, — a Kemeneshát és Kemenesalja. A hegy- és dombvidékeken a mezőgazdaság lehetőségei szűkösek, az agrártevékenység fő helye a síkság, ezért az előbbi területekről való elköltözés hosszabb idő óta jellemző. A népesség fogyatkozását követi az alapfokú intézmények megritkulása, a munkaalkalmak szűkülése, a népesség elöregedése, ami tovább fokozza az elvándorlást. Ezek a területek fokozatosan stagnáló, depressziós területekké válnak. Ezt a folyamatot az ipar, a bányászat helyenként módosítja, de megyénkben ez nem jellemző. Inkább az idegenforgalom növekedése javíthat majd e kedvezőtlen helyzeten, hisz Vasban az Őrség, a Vendvidék, a Kőszegi-hegység hazánk legszebb tájai közé sorolhatók, nem véletlen a turizmus erőteljes fellendülése e területeken. Ma még ennek hatása alig mérhető, de a falusi idegenforgalom szervezett fogadása a jövőben megtartó erőt adhat kisebb településeinknek. Falutípusaink : Elnéptelenedő, fejletlen intézményhálózat nélküli, agrárjellegű aprófalvak, csekély mérvű lakófunkciókkal. 29 településünk tartozik ebbe a kategóriába, összlakosságunk 11 544 fő, többségük az Örségben és a Vasi-Hegyháton helyezkednek el, néhány a sárvári járásban, — Kemenesalján 3—400 m tengerszint feletti magasságban, aprólékosan feldarabolt eróziós dombhátakkal, kedvezőtlen talajvíz és éghajlati adottságokkal. Mindezek együttesen mostoha feltételeket nyújtanak a mezőgazdasági termeléshez, különösen a szántóföldi gazdálkodáshoz. Érthető, hogy a szántó aránya itt mindössze 38,6%, néhány községben a 20%-ot sem éri el.