A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

A-szekció - Vargha Dezső: Baranya megye legkisebb községeinek helyzete az

VARGHA DEZSŐ: BARANYA MEGYE LEGKISEBB KÖZSÉGEINEK HELYZETE AZ 1891—1899 KÖZTI KÖZSÉGVIZSGÁLATI JEGYZÖKÖNYVEK ALAPJÁN Levéltáraink egyik eddig kellően ki nem aknázott történeti forrásáról szeretnék szólni. Arról a községvizsgálati jegyzőkönyv-együttesről kívánok megemlékezni, amely az 53 617/1891. B. M. sz. rendelet alapján készült az ország községeiben, így Baranya megyében is, és amely majd' tíz éven keresztül évről évre vizsgálja a megye községeinek fontosabb adatait, hírt adva az utókornak a XIX. század utolsó évtizedének alsófokú közigazgatásáról, községenként bemutatva azt, amely a legjobban jellemezte egy-egy falu életét. Előadásom első részében eme reprezentatív felmérés jelentőségéről szólanék a ma történetírása szempontjából, majd magáról a felmérésről ejtenék szót, végezetül a vármegye legkisebb községeinek állapotáról vázolnám föl a legfontosabb ismérveket. Ez a fölmérés-sorozat elsősorban azért jelentős, mert a II. József-korabeli összeírásokhoz hasonlóan központi rendeletre, országos ismérvek és szempontok alapján készült, és az egész országra nézve kötelező volta miatt egyik kútfője lehet a polgári kori alsófokú közigazgatás jelenkori tanulmányozásának. Kár, hogy ezekre a forrásokra még manapság is oly kevés hivatkozás történik történeti munkáinkban. Országos jelentősége éppen abban van, hogy lehetőséget ad a századforduló előtti évtized községtörténetének tanulmányozására, amely természetesen tájegységenként, régiónként éppúgy elvégezhető, mint akár megyénként vagy járásonként. Nem beszélve arról, hogy adathalmazával kitölti azt az űrt, amely az 1890. és az 1900. évi népszámlálások között eltelt évtizedet jellemzi, így történeti kontrollként szintén fölhasználható. A falvak komplex kondíciója meghaladottá teszi az egyoldalú lakosságszám szerinti vizsgálatot, mert hiszen tudvalevő, hogy minden területnek, megyerésznek, sőt kisebb etnikai és közigazgatási egységnek is megvan a maga tradíciója, történeti múltja, egyszóval azon ismérvei, amelyek megkülönböztetik, elhatárolják a szomszéd terület lakosságától. Emellett ezek a község vizsgálati jegyzőkönyvek nemcsak a közigazgatástörténet számára szolgálnak kútfőül, hanem tartalmazzák azokat a gazdasági