A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

A-szekció - M. Mohos Mária: Keszthely és Tapolca vonzása az aprófalvakra

gazdaságban. Nem elhanyagolható, hogy több mint egy évtizede cigánykollégium működik itt. Van értelmisége a falunak. Ide kívánkozik összegzésül, hogy Nagybakónakon az egyetlen értelmiségi a káplán. A kisközségek továbbélésének gazdasági tényezői mellett az emberi, a szubjektív tényezők sem lebecsülendők. E szubjektív tényezők hozzájárulhatnak a belső összetartó erő kialakításához. E gondban a vezető községekre nagyobb felelősség hárul, mert csak ezek támogatásával lehet helyzetüket stabilizálni. Az útkeresés módja: a kis települések szociális viszonyainak rendezése, fejlesztése, belső munkaalkalmak teremtése. Ezt pedig a társközségek maguk megoldani nem tudják. Ismert tény, hogy az agrár foglalkozású lakosság csökkenése szükségszerű folyamat. Ebből viszont az elvándorlás következik. Kérdés, hogy az elköltöző lakosságot fogadó központi község vagy város egyáltalán hol és hogyan tudja elhelyezni őket. hogyan tudja a befogadás szociális és kulturális feltételeit megteremteni, és ezáltal az új lakosságot beolvasztani, asszimilálni. A feladatok meghatározása, a megoldás keresése a társadalomtudományok minden ágára éppenúgy tartozik, mint a helyi, a körzeti, a megyei vagy országos gazdasági tervek készítőire. JÖZSEF BÉLI: EIGENARTIGKEITEN DER ENTWICKLUNG DER KLEINDÖRFER. VERGLEICH DER ENTWICKLUNG VON MURAKERESZTÜR UND NAGYBAKÓNAK IN DEN JAHRZEHNTEN NACH DER BEFREIUNG (Zusammenfassung) Der Verfasser gibt einen Überlick über die Entwicklung der beiden Siedlungen vom Anfang der frühen 1300-er Jahre. Er macht auf die gleichen Züge der Entwicklung nach der Revolution in 1848 aufmerksam, obzwar in Bakónak die Größe des Bodens pro Kopf zweimal so groß war als in Murakeresztúr. Aufgrund der Untersuchung der Verhältnisse nach 1945 stellt der Verfasser fest, daß die Entwicklungsmöglichkeiten von Murakeresztúr trotz der zahlenmäßig größeren Abwanderung besser waren. Der Rückgang der Bevölkerungszahl wurde durch den natürlichen Zuwachs ausgeglichen. Innerhalb der Wirtschaftszweigen kamen bedeutende Verlagerungen zustande. Hier spielte die Nähe von Nagykanizsa eine wesentliche Rolle. Die Gemeinde konnte aber trotzdem ihre bevölkerungserhaltende Rolle bewahren, wodurch auch die Entwicklung der Institutionsstruktur gefördert wurde. Trotz der besseren Bedingungen der Bauernwirtschaft ging die Zahl der Einwohnerschaft von Nagybakónak vor 1945 zurück. Nach 1945 ist die Abwanderung bedeutend, die Geburtszahl niedrig, infolge inneren wirtschaftlichen Problemen blied die Entwicklung stehen. Demzufolge hat sich auch das Institutionsnetz zurückentwickelt bzw. aufgelöst.