A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

KOPLÂR LAJOS, ZALA MEGYE TANÁCSELNÖK HELYETTESE ÜDVÖZLŐ SZAVAI Tisztelt Tanácskozás, kedves Elvtársnők, Elvtársak! Zala megye párt- és állami vezetése, Zalaegerszeg város párt- és állami vezetése nevében tisztelettel köszöntöm a tanácskozás közreműködőit, előadóit, a négy dél-dunántúli megyéből és a szomszédos Vas megyéből érkezett vendégeinket. 10 évvel ezelőtt indult el a kezdeményezés, hogy Dél-Dunántúl kutatói gyűljenek össze és közösen vitassák meg tájegységünk problémáit. 1973 májusában a Nagykanizsai Városi Tanács rendezésében Zalakaroson találkoztunk először és itt vették számba a komplex tájkutatás egyes ágazatainak problémáit a négy megye kutatói. A zalakarosi tanácskozás ösztönző ereje további folytatásra biztatott és így került sor kibővített formában már 1975 őszén Szekszárdon az újabb tanácskozásra, amely már kimondottan a gazdasági és társadalmi élet szolgálatában álló kutatások kérdéseiről folyt. 1977 őszén Siófokon Somogy megye vendégeként találkoztak a négy megye kutatói, ahol 4 szekcióban elsősorban a Balaton problematikájával foglalkoztak. 1979-ben Baranya megye rendezte meg a találkozót Siklóson, amelynek célja a művelődéstörténet és művelődéspolitika kérdéseinek megtárgyalása volt. A kör így bezárult, és ismét ránk hárult az a megtisztelő feladat, hogy a dél-dunántúli régió tudományos tanácskozását folytassuk. Erre olyan időpontban kerül sor

r amikor a megnehezült nemzetközi és gazdasági helyzetben különös fontosságot nyert a területfejlesztés kérdéscsoportja és az átgondolt fejlesztés történeti megalapozásának problematikája. Ebből a meggondolásból javasoltuk a tanácskozás központi témájául a dél-dunántúli aprótelepülések és szórványok társadalom- és településtörténeti problémáinak kérdéscsoportját. Azt hiszem, a jelenlévők előtt nem kell bizonyítanom, hogy mennyire időszerű ez a kérdés, mennyire az érdeklődés homlokterébe kerül általában a falu, a falusi térségek helyzete, de ezen belül is az aprófalvas települések sorsa. Az elmúlt évtizedekben sok szó esett a tanyák kérdéséről, a magyar tanyarendszer múltjáról, impozáns tanulmánykötet jelent meg a tanyavilág jövő lehetőségeiről. Élénk vita bontakozott ki, amely feltárta a továbbfejlődés különböző útjait is. Ehhez képest lényegesen kevesebb szó volt az aprófalvakról, törpefalvakról, azok gondjairól, múltban gyökerező fejlődési lehetőségeikről. Pedig az aprófalvas rendszer sokkal távolabbi múltba nyúlik vissza, mint a tanya, és sokkal